Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1978-03-16
f i ■ : ! | ' : '\y j- 6 -értékű, a dialektikus materialista világnézet kevés tanulónál válik szilárd meggyőződéssé 18 éves korukig. Pedagógusaink jelentős része ideológiailag, politikailag képzett, rendszeresen képzi magát. Ismereteiket azonban alkotó módon, erőltetés nélkül - sajnos elég sokan - nem mindig és nem elég hatékonyan tudjak ajkalmozni. Az osztályfőnökök munkája a tanulók világnézetének formálásában, személyiségük fejlesztésében, a tanuló közösségek kialakításában a legjelentősebb. Az osztályfőnöki torvekben a világnézeti és közösségi nevelés alapvető szerepet kap. Az osztályfőnöki feladatok igénylik a legtöbb időt, a tanulókkal való leggondosabb törődést ós ennek következtében a legnagyobb áldozatkészséget is azokból a pedagógusokból, akik e tisztséget vállaljak. A tanítási órán kívüli nevelés cselekvési területei igen szerteágazóak. Nagy szerepet kap ezek között az iskolai hagyományok ápolása, a "Ki tud tobuet a Szovjetun.ióról?" vetélkedők, tanulmányi versenyek stb. fizok a foglalkozások^ a kollégiumokban /különösen Táncsics, Mező Imre/ kiemelkedő szerepet töltenek oe. A cselekvési területek közül egyik legfontosabb a társadalmi munkák szervezése. A Móricz Gimnáziumban hagyománnyá erősödött az ifjúsági szövetkezet, eredményesek a Rákóczi és Móricz Gimnázium mezőgazdasági táborai, a Földno Ferenc Szakközépiskola tanulóinak kereskedelmi vállalatoknál végzett társadalmi munkája• Ezeknek a fizikai mumea megbecsülésében, a közösség iránt érzett felelősségvállalásban, a helytállásban van jelentős szerepük. A honvédelmi napok, sportversenyek, együttes színház- és rnozilátogasások nevelőhatusát a pedagógusok igyekeznek kihasználni. A szülői munkaközösségek körében végzett munka ugyancsak sok energiát és kezdeményezőkészséget igényel a pedagógusoktól. A szülőkkel való személyes kapcsolat általában jó és több hevelési helyzetben eredményes. Ennek ellenére a családi és iskolai nevelés összehangolása, az eszmei, politikai, világnézeti kérdések egységes értelmezése terén sok negativ hatással kell megküzdeni, pl. a szülők vallásossága, társadalmi kérdések iránti közömbössége, politiKS.i Képzetlensége stb. Előnyben vannak a kollégiumok, mert az említett negatív hatásokat lényegesebben intenzív világnézeti és közösségi neveléssel tudják ellensúlyozni. Hátrányban vannak a szakközépiskolák és a szakmunkásképző intézet, mert ezekben sok a naponta vidékről bejáró tanuló, akik esetében a szülők nagy része gyermekeik előrehaladása tekintetében különösebb igényt nem támaszt. . L Vi ■m 1 '■
