Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1978-03-02

Ilii j 1 ll 1. VÁLLALATPOLITIKAI CÉLOK A TERMÉKSZERKEZET ÁTALAKÍTÁSÁRA A párt- és kormány gazdaságpolitikai irányelveinek, a konkrét irányítási rendszer tényezőinek hatására a VBKM vezetése a IV. ötéves terv kidolgozásának idején feladatának tekintette a struktúra fejlesztés céljainak helyi meg­fogalmazását és ennek végrehajtását. E tevékenységről a következőkben az MSzMP KB 1977. október 20-i határo­zatának tükrében adunk számot. I i ®í -IHHi M A határozat az ipar, ezen belül a gépipar vonatkozásában kiemeli a szelekciót, az erőforrások koncentrálását, a tőkés exportképesség növelését, a gazdaságosság és termelékenység emelését. Külön rámutat az energetikai gépek, tartós fogyasztási cikkek termelésének fontosságára és a számítástechnikai eszközök alkalmazására. Eddigi válla­lati tevékenységünk e célok köré csoportosult, eredményeinket felettes hatóságaink értékelték és elismerték, bár tudjuk, hogy feladataink nagyok és még további teendőink vannak. A VBKM - mint a legnagyobb hazai erősáramú vállalat - felelős a termékprofiljába tartozó több, mint 10 ezer féle terméknél a belföldi ellátásért. Az értékesítés kapcsán mintegy 1000 vevő rendeléseit elégíti ki közvetlen szál­lítással. A termékválaszték kialakítását egyre jobban befolyásolja a szocialista és tőkés viszonylatú export dinami­kus növelése. A gyártáshoz széles kooperációs együttműködés alakult ki 80-90 állami és szövetkezeti vállalattal. A termeléshez felhasznált kb. 80 ezer féle anyag beszerzése utal a népgazdasági beilleszkedés bonyolult rendsze­rére. A termelés összetételét és az értékesítés irányait az 1. és 2. mellékletek szemléltetik. A VBKM helyzete meghatározta a termékstruktúra fejlesztésének néhány alapkonfliktusát. A piaci ellátási köte­lezettség - amelyet egyes esetekben bizonyos monopol helyzet kisér - ellentmond a választék gazdaságos csök­kentésének. (Utal erre a KB határozata azzal, hogy az importtal nem pótolható termelést átmenetileg fenn kell tartani.) Ugyanennek a problémának másik oldala: a viszonylag szűk hazai felvevőképesség akadályozza a kor­szerű technológia által megkívánt gazdaságos nagysorozatú gyártás bevezetését. Jelentősebb struktúra átalakító indtézkedéseink az anyaggyártóknál és kooperáló partnereknél indítanak folyamat-láncolatot a fejlesztési igények vonatkozásában. Ellentmondás jelentkezik az export növelés célja és a belföldi ellátás biztosítása között is, mivel a Művek termelő­­kapacitása - gépi és létszám vonatkozásban egyaránt - igen korlátozott (pl. ilyen probléma jelentkezik háztartási villamos készülékek, energetikai berendezések, biztosítók és több más termékcsoport esetében). A struktúra gazdaságos átalakítását megalapozó elemzések, számítások már 1967-68. években megindultak és előkészítették a IV. ötéves terv kidolgozását. Egyes konkrét intézkedések tapasztalatai alapján 1972-ben rendez­tük a struktúra átalakító tevékenységgel kapcsolatos döntési, intézkedési hatásköröket és kialakítottuk az ezzel kapcsolatos érdekeltségi rendszert. ' 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom