Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1976-01-08
- t8 -Hozzászólások, észrevételek Mercs Sándor elvtárs Nem szeretne hosszan hozzászólni a napirendhez, hiszen a VB az elmúlt hónapban foglalkozott az állományszervezéssel, az 1974-75 évi előképzéssel, igy inkább az állomány munkájáról kiván néhány gondolatot elmondani. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy az általunk ismert éves kiképzési tervben szereplő feladatokat az állomány jól hajtotta végre, igy munkájukat összesen, együtt véve pozitívnak értékelhetjük. Lényeges javulás és minőségi fejlődés tapasztalható a parancsnoki és törzs munkában egészen az alegységek munkájáig. Jelentősnek tekinthető elsősorban az, hogy a zászlóalj törzs szintű kádercserék után stabilizálódás érzékelhető.A parancsnoki állomány - parancsnokhelyettesi, ellátóhelyettesi, alsószintű vezetők, alegységparancsnokok a sajátos szinten, a meghatározott követelményeknek megfelelnek. A jelenlegi káderállomány áttekintése után továbbra is a legnagyobb szükség van: a további stabilizálásra és a parancsnoki szintekhez megfelelő vezetési és technikai szakismeretek elsajátítására, a szükséges ismeretek megszerzési ütemének fokozására. A kialakult és tudatosan stabilizált vezetői bázison további erőfeszítésekre van szükség elsősorban a törzs állomány parancsnoki szintjén. Az elmélyültebb szakmai és politikai ismeretek gyarapítására kell törekedni a törzs valamennyi parancsnokának. A parancsnoki nevelő munka, vezetési készség legcélravezetőbb módszereinek: felismerés, parancsnoki döntési készség megfogalmazásában kell a színvonalat javitani. A növekvő követelmények - foglalkozásokra való felkészítés, harci, technikai eszközök minőségének javulása stb. - törvényszerűen magával hozza a jobb felkészültség igényét. Nem is hosszú idő alatt nőtt meg a követelmény, a VB nagyon sok tagja saját szemével is láthatta a zászlóalj különböző szintű gyakorlatait és érezhette, hogy mik az elvárások. Ezért van tehát szükség arra, hogy a törzs irányitó, szervező munkáját fejlesszük. Az a véleménye, hogy a törzs helyzetének erősödése - ahogy a jelentés is fogalmazza - csak ezen az utón következhet be, és hogy mikor és milyen területe kerüljön a továbbfejlesztés fókuszába, azt döntően az determinálja, hogy mire. képes a törzs. Milyen szinten képes megfogalmazni, megtervezni a parancsokat, azokat,kiadni és végrehajtani a zászlóalj alsóbb szintű parancsnoki állományával, de egyáltalán a zj. személyi állományával együtt. Az igénybevételekről. 1974-ben is már nagyon izgalmas kérdés volt ez, és , 1975. januárjában arra ösztönöztük a zászlóalj parancsnokot, hogy az igénybevételről részletesebben számoljon be. A jelentés mellékletében ténylegesen van számitástechnikai hiba, van még jó néhány, de a nagyság renden ez mit sem változtat. 1974-ben az összes igénybevétel 58181 óra volt, 1975-ben 53722, az egy főre eső óra 174,6 óra, Elgondoltató, hogy a mai gazdaságpolitikai életünkben, különösen a termelő munka hiányát mennyire érezzük és akkor munkásöreinket 6o48 napon vesszük igénybe, ebből 1750 napot munkaidőből. Ez nagyon nagy szám. Mellette vagyunk annak, hogy Jelinek elvtárs is hasonló képpen értékeli, és első helyre teszi az igénybevétel csökkentésére vonatkozó nagyon egészséges törekvéseknek. Az elmúlt időszakban, évben elég hossza időszakon át beszélgetéseket folytatott alegység parancsnokokkal, majd szakasz parancsnokokkal. Ők is megfogalmazták, hogy egyre növekszik igénybe vételük és lassan elviselhetetlenné válik számukra. Elmondja, hogy például az egyik szakaszparancsnoknak van olyan dekád lapja, amelyen 4 alkalommal van munkásőri foglalkozási idő feltüntetve. Feszitő ez, feszitő a munkahelyen, de a családi életben is. Felvetették az előképzés állomány szervezését is, mert ugyvélik egyre nehezebb lesz a sz.rvezós épp a leterhelés miatt. Példaként mondták el, hogy az előképzős munkásőr inkább kilép A . H _| ró 1
