Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1973-04-05

W ' 'ró -Cpf- :r;\ ró' ró "f, ; ,'r ■ • V * ■ • ,;,Tr": ' -'-•' •''■ *- - tó ' ró’ / -‘ ■ * 1 _ 1 —— inni iiBMHBMI Tiií~ ~ > * - 7- -■«. Az ipari kutatóin!;esőtekben van ilyen érielomben kicsit nagyobb mozgás, az alapkutató intézetekben nics nagyobb mozgás,az emberek beálltak egy­féle munkára. As igaz,hogy az emberek túl vannak terhelve az egyetemeken,de őt magát is megdöbbenti,hogy az egyetemről kikerült fiatalok mennyire önállótlanok ós iskolásak. Mert nemcsak az egyetemeken magasabbal: a követelmények,hanem az életben is ! A kitűnő diploma sem oldja meg mindig a kérdést. 3 válogat­ni kellene közöttük,de nincs az intézeteknek módjuk ei'rc. 8 bizony van egy pár olyan intézet,ahol a mos. meglévő középkorú állomány egy bizonyos szintet képvisel, ós nem látnak garanciát arra,hogy belátható idő alatt a fiatalok est a szintet eléri!:. Ilem lehet a le;.kiválóbbakat odavinni anyagi okok miatt. A tudományban óriási a versenyfutás világszerte, azt csinálni, azt birni kell ! Neki ilyen aggályai vannak a tudományos után­pótlás tekintetében,ezért kicsit fél tőle. Sokat panaszkodnak a műszer­parkra, de azért azzal lehet kutatni,a pénz is kevés igaz,de azért igy is lehet kutatni,de néha a kutató "készülékében" van a limitáló faktor. Erről az Ő intézetükben is sokat vitatkoztak, megfelelő koncepciójú embe­rek sokat tudnak tenni.Az egyetemeken most nagyon részié„csen tanítanak, de nem alaposan. Van ösztöndíjrendszer központi is és intézetek által szervező„t,keresik a fiatalokat, az összeg szerény,de azért több mint ki.iii 0 M£ ■■ Hoz zászólásoz , észrevételek^ avujslatokj. ■ür.«. N agya : Az anyag sokoldalúan szedi össze a tőmát és a szóbeli kiegészítés érzé­kelteti azt is,hogy azért nem annyira világos,hogy tulajdonié.pen mit is kellene csinálni a szernél/zouisoknok. Nem ©/ászon tudják, .j ,y mit is kellene tenniük. Egyszer létrehozták s úgy tűnik most nem tudnak .elül: mit csinálni, mert nehéz különválasztani a szakmai és politikai nevelést hiszen van a veze ionok,a káderesnek is funkciója mindkettőben. Van itt bizonyos kis feszültség,arait fel kellene oldani. A jutalmazásnál a vezetet nem aszerint jutalmazzák,..ogy ü mit produkált,hanem a beosztot­tai. Gyakorlatilag ma már a személyzetis elsősorban nyilvántartási fel­adatokat lát el,a létszámváltozásokat jelenti,stb, úgy hogy kissé ködössé válik ez a fogalom. Van olyan 20 éve meglévő kis kutató in i é® t,vagy egység, aáol egyetlen párttag sincs. A szubjektivizmussal kapcsolatos dolgot nem véletlenül kérdezte és a ; "Tudománypolitikai Irányelvek" sem véletlenül adott olyan súlyt a demok­ratizmusnak. A minősitések 4 évenként történne::,do közben is adódik min­denféle : kiküldetés,tanulmányutak elosztása,jutalmazás,stb. Sokfelé biztos hogy megvan a régi szellem,hogy "te dicsérhetsz engem,én diesérgetlek té/cd",s nem lehet betörni bizonyos klikkekbe, ngy ezer fős intézetben az igazgatónak nagyon kicsi a befolyása a lcádcr­­munkdra, ott .-inkább az osztályvezetőnek van. A kádermunka eredményes...ege egyik mutatójaként el lehet fogadni azt is, hogy hány párttá, ot neveltek ki. Nézi a kimutatásban lévő sz lmokat,az osztályvezetők 40 %a, a csoportvectők 10 ;„-a párttag,ez kisebb mint a kutatók párttag számaránya. Na minősitőttok között nézi,akkor nem egész 30% a párttag minősítettek száma. Mindebből nem érzi tükröződni azt,hogy a tudományos vezetők utánpótlásánál a politikai s emponíol: me. felelő súllyal vannak figyelembevéve. ./. j J7 _ J

Next

/
Oldalképek
Tartalom