Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1973-04-05
\ ■ , Dr.Szabolcs István olvtárs: , A kerületi kutatóintézetek jé részénél - ahol a vizsgálat folyt - az első kérdésre igennel lehet felelni,de Nagy elv társ második kérdése most kicsit szivén ütötte. Tényleg elgondolkoztató,hogy vájjon azokat a szervezeti és e_yéb lehetőségeket megadják o a személyzetiseknek,amiket kellene. Nagy olvtárs hivatkozott az Igazgató Tanácsra,tényleg ott ez nem egyértelmű,az 6 intézetükben a személyzetis automatikuson tagja, de ezt a kérdést nem nézték inog a kerületben,peóig biztos vannak olyan helyok, ' ahol ez nem igy van. Jálulc minden ülésre,ahol a témával összefüggő dolgokról tárgyalnak,meghivják a személyzetist,s véleményt kérnek tőle, - est egyébként jé munkamódszernek tartja. Hogy ki a legfőbb káderes,ezt érintették az an/ágban és szó volt erről a szóbeli kiegészítőben. Minden intézetben helyes munkastílus,együttdolgozás kell, hogy kialakuljon. Van a személyzeti munkának olyan része,amit az intézet vezetőjének kell végezni,azt hogy az oda kerültek szakmailag tényleg alkalmasak,azt neki kell eldönteni,s hogy melyik az a feladat,ahol a legtöbbet tudja nyújtani.Van olyan része,amit a személyzetisnek kell elvégezni,de jó kapcsolat ós együttműködés szükséges. Ahol a vezető a legfőbb káderes,ott a helyzetet általában j mák találták, de nem olyan je már a helyzet osztályvezető,csoportvezető szinten,sokszor még áthárítják a kényelmetlen feladatokat a személyzetisre,de hogy ki kerül az 0 osztályára,az más,arra már rendkívül kényes. Nem flső szinten vannak a problémák pillanatnyilag. A számonkérésről:az intézeti igazgatóktól rendszeresen sz monkórik a személyzeti munkát,az intézeti pártszervezetek általában beszámoltatják az intézet kádorhelyzetéről.Sokszor ugyan a személyzetis koszit! a beszámolót,U is tartja,de részt vesz a vezető az előkés ütésében,és u is felelés. Vannak kezdeményezések,liogy osztály- osoportvezotóktől is oz számon legyen kérve, de ez még nem rendszeres. A minősitések ka.csán felmerült,hogy a vezetők hogyan foglalkoznak a gondjaikra bizott beosztottakkal.A tavalyi felmérésnél inspiráltak arra, hogy ilyen szempont legyen benne. Azoknál a kutatóintézetéknél,ahol kutató végzi a személyzeti munkát is, állandó a panasz a túlterheltségre,a sok adminisztrációs munkára,ami kétségtelenül meg van. De az ilyen személyzetis jobban hozzá tud szólni a minősített szakmai munkájához is. A másik csoportban viszont a személyzetisek részéről bizonytalanság von ebben,más véleményére kell támaszkodniuk, s ez mindig szerencsés. 8 " Harmadik kérdése Nagy elvi rársnak a safcjoimivizmus elleni küzdelemről szólt,hogyan lehet ez ellen harcolni? Ugy,hogy minden nap,állandóan harcolni kell ellene. Emberek végzik és emberektől,s ez nagyon veszedelmes. Különböző módszereket keresnek,hogy a lehetőséghez képest minél jobban kiküszöböljék.Van ahol nyomtatott kérdőíveket készítenek. Helyes,ha több embertől kérnek véleménytmert igy a szubjektivitás lehetősége csökken. De nem tud semmilyen adminisztrativ intézkedést erre kigon - dőlni,egészséges légkör kell hozzá. Ez a tudománypolitikai irányelvekben is nagyon szépen le van irva. Kakukné elvtársnő kérdésére válaszolva elmondja Szabolcs Elvtárs,hogy a vizsgálat elég szoros határidővel történt,u ;y hogy a minősítettekkel olyan értelemben beszéltek,hogy mint cselekvő és szén védő szereplői a minősítéseknek, minden esetben nyilatkoznak,hogy elfogadják,o ,ye„értenek e vagy sem. L0 ~j í ^ ,___________________________________________
