Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1972-09-07
I Tehát náluk a törzsgárda ilyen értelmű értelmezését a tudományos kutatóknál nem vezették be,de a technikai sxemélyzetnél.az adminisztrációnál,gazdasági osztályon ott igen - mert ez már más kérdés. Az a ja - vaslata,hogy a jövőben is válasszák ezt külön. Van ugyan a kerületben olyan kutatóintézet,ahol nem helyesen ugyan,de a társadalmi szervek nyomására mechanikusan végrehajtották a törzsgárda' szervezését,bár ezek egy része nem kutató. A fő itt nem a törzsgárda,hanem éppen az,hogy mozogjanak az emberek,hogy a kutatásra nem alkalmas emberek elkerüljenek és az arra alkalmasak pedig é/pen oda kerüljenek. Sok esetben sajnos a gyakorlatban éppen fordítva alakul* Nagy elvtárs kérdésére visszatérve,a hosszútávéi tervezéssel kapcsolatban: az alapkutató intézetekben hosszútávú több éves tervek vannak, hasonlóan mint az akadémiai intézeteknél,ezeket különböző mechanizmusok útján hagvják jóvá, a MÉM intézeteknél a főhatóság,itt rátértek a tóma-fininszirozás rendszerére,s több éves feladatot rendelnek meg.Ez szépen van leirva,de a végrehajtás 3orán mégiscsak az éves költségvetésben kell kerékbetömi ezeket a terveket .Mert akik jóváhagyják a 4 éves tervüket,azok nem tudják hogy évenként mi lesz a költségvetés,márpedig alapkutatásnál elengedhetetlenek a megfelelő anyagi lehetőségek. A minősitő intézetekben tervet csinálnak.forint-tervet és azt töltik meg rend;lésekkel, - ez hasonlít jobban a termelő üzemek tervezéséhez. [ Másik eset,amikor teljesen a megrendelésekből kell,hogy éljenek,viszont kivánják az alapkutatást is folytatni és ilyenkor van a nehéz helyzet, amit már említett. Nem tudja,népgazdaságilag hogyan lehet ezt megoldani, i talán ugy,hogy kettéválás.'^ák ezeket az intézeteket és legyen olyan,ahol egyáltalán ne kutassanak és éljenek a költségvetésből,vagy pedig végigviszik és akkor a további kutatások az ipari kutatóintézetekben meg fognak szűnni - oz veszélyes dolog. Nagyelvtars akadémiai reformmal kapcsolatos kérdésére válaszolva ol - mondja,hogy ezt a kérdést nem vizsgálták ezt a kérdést a felmérés során. I Egyébként C3ak két akadémiai intézet van a kerületben,a visszhang e tekintetben is csak innen várható.De ha ez bárhol felmerül,esetleg sor kerülhet a megvizsgálására. Mindenesetre igen sok olyan tapasztalat merült fel az akadémiai reform végrehajtása során,amelyeket édzrevesznek pozitiv és negativ irányban is. Az intenziv fejlődés egyik legdöntőbb kérdése a magyar tudományos életnek. Azt kell mondani,hogy nem kielégitő és maga részéről sem lát ebben té érdemi javulást.Persze nehezebben mérhető le mint egy ipari üzemnek a termelékenysége, de igaza van az Irányelveknek,amikor ezt tekinti az egyik döntő kérdésnek,különösen amikor világszerte sokkal gyorsabban növekszik és ettől mi jól elmaradtunk,megvannak az élő és hol munka közötti anomáliák.Szédületes fejlődés van a műszerek termelésében és ettől is el vagyunk maradva.Ebben sok minden benne van, tervezési,beszámoltatási,érdekeltségi rendszer,káderpolitika gyakorlati megvalósulása sem segiti elő kellően,stb.Magyarán mondva ac számonkérés,az egészséges tudományos közélet.amely leméri a teljesítményt ós ezzel többé kevéssé leméri a munka termelékenységét. Ebben nem értük el a célokat. De ezt a kérdést részletesen nem vizsgálták,mert oz ebben a tematikába nem tartozik bele.de a kérdés rendkívül fontos. A műszer-kérdésen kivül a bér és nem bérarányok,ami szintén Nagy elvtárs kér/désében felvetődött, hazánkban nem fejlődött megfelelően. I 7 I'Ü ®0 *------------:—~J ^^0 - —1 % P — 6. —
