Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1972-09-07
>r i r - 4. -» ellenére,hogy az intézet - helyesen - fenntartotta az alapkutató feladatokat is,ami indokolt,hiszen egyedül ilyen jellegű int 'zet az országban. S talán a kerületben lévő ipari kutató intézetek közill ez az intézet van annak az ellentmondásnak a legnehezebb állapotában hogy foglalkozik alapkutatással is,viszont a pénzt azért kapja,arait azonnalra teljesit. Ezért irtuk hogy az átállás nehézségeivel küszködik,de lehelne élesebben is fogalmazni,hogy ennek az ellentétnek a nehézségeivel küszködik. Itt a megfelelő, optimális állapotoktól nagyon messze vagyunk - hagsúlyozza Szabolcs elvtárs. Az elmondottak összefüggnek Nagy elvtár3 kérdésével is,a megrendelő általában az adott,égető feladatra ad megrendelést az ipari kutatóintézeteknek^ arai még hosszabb távon kell,arról ugy gondolkodnak, majd megrendelik jövőre egyik,vagy másik kutatótól.Ezzel szemben az alapkutatások néha hosszú évekig folynak és ez rendkívül éles probléma az ipari kutatóintézeteknél mert senki nem fizeti azt meg,kivéve ahol szerény,de biztosított költségvetés áll rendelkezésre. Dési elvtárs kérdésére - a "/.oldallal kapcsolatban - úgy érzi válaszolt,ezt a panaszt minden ipari kutatóintézettől hallották, jogosnak is tartják,más kérdés,hogy a vállalatok megmagyarázzák,hogy miért nincsenek abban a helyzetben,hogy hosszú időre beruházzanak. Természetesen igy az ipari kutatóintézetek nehéz helyzetben vannak,mert nem tudnak hosszú időre tervezni,márpedig ez káderkórdéselcben,drága műszerek beszerzésében is nehézségeket okoz.S egyáltalán az,hogy ma nem tudja, mit csinál holnap,elkezd valamit és jövőre esetleg egész más rendelés jön* Az egyes főhatósági főosztályok rivalizálásáról: általában kétféle megrendelést lehet megkülönböztetni,egyik az,amikor közvetlenül az a szerv a megrendelő,ahol annak felhasználása,népgazdasági haszna lesz. A másik dolog,amikor a főhatóság ad megrendelést,a tárca rendeli meg a kutatást. Annak taglalásába most nem megy bele,hogy ennek mik az előnyei ós a hátrányai. De a tárcának módjában áll perspektivikusabb I feladatokat is megrendelni. De nem mindig a tárca összköltségvetésében jelentkeznek ezek az összegek,hanem ki vannak osztva egy-egy főosztályra. Megbízást,megrendelést adhat az a főosztály,amelyhez a kutatóintézet tartozik,de adhat egy másik főosztály is* így van bizonyos - nem mindig egészséges - rivalizálás. Ez a dolog a megbízások teljesítésére is kihat. Általában azok a vállalatok,akik közvetlenül fogják használni a megrendelés tárgyát,azok alaposabban megnézik,hogy mit vesznek át. A tárcák már kevésbé nézik , rá raeg# Dési elvtárs kérdezte a szerződéses munkák helyzetét,hogy túlzott igénybevételük az alapfeladatok rovására mehet. Valóban fennáll annak veszélye,hogy nem helyes arányok kialakulása az alapkutatás rovására mehet,de nem ma,hanem 3-8 év múlva érezni majd esetleg a hatását.S ha az alapkutatás kárt szenved,ez összefüggéseiben később a megbízásos munkák teljesítését is veszélyezteti. Van olyan intézet,ahol ez veszélybe került,a Bizottság azért is irta ezt bele, hiszen a szellemi kapacitás is korlátolt,nem lehet külön munkaerőt felvenni a megbizásos munkákra és külön az alapkutatásra. Éppen ezért a megbizásos munkákra - annak minden pozitívuma mellett - a jövőben nagyobb figyelmet kell forditani. Szabolcs elvtárs elmondja,hogy saját intézetükben is küszködnek ezzel a nehézséggel# Kialakult olyan nézet,amit már említett,hogy a megbizásos munkákat nagyon nagyon pontosan kell megcsinálni mert azt alaposan megnézik.Megnézik,hogy mit kapnak a pénzükért, • /• : " | Lap “feji P waJ j I -------------------------------------------------------------------
