Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1972-01-13

[ ré- 13. -| . ; Kifogásolják,hogy az igazgató az utolsó pillanatban közli a hatáskör­be tartozók egyes személyi változásra vonatkozó javaslatát. Eddig az időpontig mindössze két ilyen volt,az egyiket Monok elvtárs javasolta ós elfogadtunk,a másik dolgon másfél évig vitatkoztunk. Nem szabad leír­ni olyan dolgot,ami nem felel meg a valóságnak ! Nem szabad ezzel befo­lyásolni a tagságot. Mint már említettem,a rendeletek ügyében a két vezetőségi tag határozot­tan állitotLa,hogy semmi ilyesmiről nincs tudomása. Mégis benne van az anyagban0 A szakértők kérdésében: Kakukné elvtársnő is ott volt a beszámolón,az volt a vélemény,helyes hogy az intézet szakértőket alkalmaz. 150 szakér­tővel dolgozik az intézet, nagyon nehéz ezeket ellenőrizni, előfordulhat olyan eset,hogy kapnak pénzt és nincs mögötte annyi teljesítmény. De ha valaki az én helyemben ott igazgató és kap levelet az osztályvezetőtől hogy ez és ez a szakértő a megbízatását telj esitette,kérem kifizetni az összeget - kiváncsi lennék,mi mást tenne,mint hogy kifizetteti. Utasítom a helyettest is az ellenőrzésre,történik is ellenőrzés, ennek ellenére előfordulhat ilyen dolog a jövőben is. Ezt sem szabad a kerületi VB.elé menő jelentésbe úgy bet enni,mint ellen­tétet köztem és Monok elvtárs között. Vagy itt van a rekonstrukció kérdése. A felső szerv azt kifogásolj a,hogy keveóet tettünk,a párttitkár elvtárs,hogy túlzott. Valóban kicsit feszí­tett, de helyes célkitűzés. Ebben a kérdésben végeredményben közöttünk ellentét nem volt, mégis bele van irva mint ellentét és ezek a kérdések azok, amik engem nagyon nyomasztanak. Uj®. ós újra kifogásolom a kollektív vezetés hiányát a pártvezetésben és valóban mondtam azt,hogy Monok elvtárs nem elég helyesen értelmezi a párttitkár funkcióját,mert sokszor a saját álláspontját úgy tünteti fel mint kollektív véleményt és azt keresztül viszi. Ugy vezetni,hogy valamit egyszer az egyik, egyszer a másik pártvezetőségi taggal beszél meg,úgy kollektíván vezetni nem lehet. Az is igaz,hogy az összetétel sem a legszerencsésebb,mert nem a legfej­lettebb,nem a legönállóbb emberek kerültek be a vezetésbe. Még egy dolog,amit Kovács Ottó elvtárs említett. Engem pártvezetőségi ülésre - talán egy eset kivételével - mindig konkrét gazdasági kérdés tárgyalására hivtak meg. Ha Monok elvtárs nem érzi szűk égét annak,hogy engem meghívjon, akkor e tekintetben az én helyzetem nagyon nehéz. Monok elvtárs nagyon makacs ember. Előfordul,hogy behoz hozzám egy f előadás anyagát,vagy egy taggyűlési beszámolót,kéri a véleményemet, én elmondom mi az észrevételem,mit javasolok és miért lelkiismeretesen.De azután kiderül,hogy mindazt,amit mondtam,egyáltalán nem veszi figyelembe. Akkor minek kérdezi meg ? A kommunisták között rendkívül fontos a párt­­szerü,elvtársias hozzáállás. Engem legelőször mellbevert a taggyűlési beszámolóban az,hogy ón a pártonkivüli osztályvezerőknek kedvezek,és nyomom a párttagokat. De ha ez igaz lenne,akkor engem először is oda kell hivni a pártvezetőség elé, tényekkel bizonyitani,ha ez igaz, módot adni nekem arra,hogy védjem az igazamat, hiszen ha ez igy lenne,az nem is hiba,az mór bűn, azért fegyéhi büntetés járna. De igy belevinni a tag­gyűlésbe és másnap már mondják,hogy feszültség van az igazgató ós a párt­titkár között ! || /[ / ! , I .... wn I I .1 ■ 1.11i-wwwwwmw— ^ § i i ***4^_____________ ^ wáíj f .

Next

/
Oldalképek
Tartalom