Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1972-01-13

) Dési Frigyes: elvtársi Nagy elvtárs véleményét támogatom,szerintem az első gyakorlati lépés az lenne,hogy legyen pártvezetősége az intézetnek ós akkor majd meg­szűnik mindaz,ami itt ma felmerült. ! , ’réíírére! I Kovács István elvtárs: Engedjék meg az elvtársak,hogy néhány alapvető dolgot ismertessek az intézetről. Az intézet nyolc ós fél évvel ezelőtt alakult 40 fővel, négy év múlva ez a szám 63 volt. A szervezés iránti igény egyre nő,az elmúlt két évben 151 uj munkatársat vettek fel és most közel 200 munka­társsal nem győzzük az igényeket kielégíteni. 45 könnyüijari vállalat közül 8 teljes szervezést igényel és további vállalatok egyes gyár-I részlegeiknél minta szervezést szeretnének kifejleszteni,de az igények egy töredékére sincsen kapacitás. Rendkívül nagy feladata van az intézet­nek 1972 évben a munkaszervezés és vezetésszervezéssel kapcsolatban. Az intézet gazdasági vezetése arra törekszik,hogy vigyázzon a színvonal­ra ós növeli az igényeket. A szervezés pe&sze nem lehet öncélú,csak akkor ér valarait.ha az a vállalat,ahol szerveznek, hatékonyabb lesz és költségmegtakarítást érnek el - ez a központi célunk és ebben az irányban kívánunk fejleszteni. Az intézetnek voltak és vannak eredményei,nemcsak kidolgozzák a koncep­ciókat,hogy azután bekerüljün a ládafiókba, hanem igyekeznek a gyakorlat­ban bevezetni. Komoly munkába került,amig létehozták az ipargazdasági ós módszertani főosztályt ez év elején. Tudjuk,hogy a korszerű szervezés ma már nem létezhet számítástechnika nélkül és vagy létrehozunk egy számitóközponfot,vagy menthetetlenül le fogunk maradni. 40 milliós beru­házást fogunk megválósitahi. Sok nehézséget küzdöttünk már le eddig is és kell még megvalósítani. Központi kérdés a te:melésszervezés,a racio­nális költségmegtakarítás. Ehhez módszertani változtatásokat is kell el­érni,ugy is mondjuk,hogy a kézműves módszerektől a korszerű nagyüzemi módszerekre kell áttérni. A múlt pénteki miniszterhelyettesi értekezle­ten is szó volt arról, hogy nem előreszaladtunk, hanem rendkívül le vagyunk igy is maradva. Mi elvtársak még nem vagyunk készen a központi vezetőség határozatának a végrehajtására.,hanem ehhez még alkalmassá kell előbb tenni az intézetet ós ez még évekig eltart. Amig egy szervezőből valóban szervező lesz,addig sok év telik el,olyan emberekkel erősítjük az intézetet,akik 25-26 éve dolgoznak ugyanabban > az üzemben,nagy tapasztalatuk,ismeretük van. Különösen a kutatási terü­leten dolgozóknak kell még sok nehézséggel megbirkózniuk. Egy felfejlő­dő szervező intézetben igen sok gond,nehézség van, vannak minőségi, személyi, szakmai problémák és rengeteg feladat. Elmondhatom elvtársak,hogy az intézet munkájának eddigi eredményeivel szervezettségével a legelégedetlenebb ember maga az igazgató, aki sokat birál,követel,hogy többet,jobbat kell nyújtani. Vannak olyan munkáink,mint a teljes termelékenységi kapacitás tartalé­kának feltárása. Ez nagy munka volt és mintegy 12-17 % tartalék van, ha azt mondom,hogy 1 % mintegy 200 millió forintot jelent a népgazdaság­nak, akkor világos,hogy mit jelent ezt felszínre hozni. Tudjuk,hogy mind a 17 %-ot nem lehet,de ha csak 4-5 %-ot - ami reális - akkor milliárdos nagyságrendekről beszélhetünk. Ez a munka folyik, megy át a gyakorlatba. Ugy érezzük,hogy a miniszterhelyettesi értekezlet beszámolója - ahol kaptunk jogos bírálatokat is,hogy az ügyvitel szervezés vonalán jók vagyunk,de még nem igy a termelés vonalán - alapjában pozitiven érté­kelte az intézet kollektívájának erőfeszítéseit. H ti 1 Lm _!

Next

/
Oldalképek
Tartalom