Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1970-05-07
í r,f A nők külföldre történő kiküldetése is problémát okoz. Ugyanis nem í egyforma társadalmi rendszerben élünk. Sok esetben a terület is megf határozza, hogy lehet-e mérnöknőt kiküldeni vagy nem. Németországban í SxfcóKapra: 6 hónapos kiküldetésen két elvtársnő vett részt, i Figyelembevéve, hogy az intézet dolgozóinak 375 18 éven aluli gyermeko van, a szakszervezettel közösen foglalkoznak azzal a gondolattal, í hogy a családi üdültetések számát növelik. Amennyiben lehetőség lesz az anyagi és erkölcsi elismerésben is igyekeznek a nő dolgozókat nagyobb arányban részesíteni, Ha' a nődolgozók problémáikkal akár a pártszervezethez, akár a vállalat* ■ vezetéshez fordulnak, igyekeznek segítségükre lenni. f Kovács et: Csatlakozik azokhoz, akik javasolják, hogy Andruskó et. szóbeli jelentését a VB vegye tudomásul, fogadja el. Lényeges szempontok hangzottak el a vitában, amit szeretne megerősíteni. A mai VB ülés a kerületi pártvezetés és állami vezetés részéről egy intenzivebb munkának a kezdetét jelenti. Nagyon fontos, hogy reálisan Ítéljük meg az eddig végzett munkát, hogy reálisan tudjuk megszabni feladatainkat. Nem szabad kampány féladatnak tekinteni a nők között végzett politikai munkát. Úgy érzi, hogy a mi szemléletünkben még mindig van kampány jelleg. A vita folyamán kitűnt, hogy az itteni pártvezetőség már lo éve nem tárgyalta ezt a í témát. A kerületi VB is évekkel ezelőtt tárgyalta. Bár közvetve | amikor a pedagógusok helyzetét tárgyaltuk akkor többségében a nőkről volt szó, továbbá több napirend tárgyalásánál /kereskedelmi I dolgozók, egészségügyiek 3tb./ éiintettük ezt a problémát. Nem szabad leszűkíteni a párt tevékenységét, hogy csak akkor számit foglalkozásnak ha önálló napirendként tárgyaljuk. Természetesen I szükség van ilyen jellegű megvitatásra is. De csak erre leszűkíteni önmagában kampányt jelent. Az intézetnél a vezetők között megvqn a megfelelő női arányszám, ezért az Intézet part;-, állami és társadalmi vezetését elmarasztalni nem szabad. A nők között végzett politikai tevékenység során nagy a veszély, hogy érzelmi alapból Ítéljük meg a helyzetet. Sokkal | több tudatos cselekvésre van szükség az elkövetkező időben, mintáz elmúlt 25 év során. A közfelfogást tükrözi, hggy pl. itt az Intézetben a párttitkár nem tudja hogy a női párttagok között hány mérnök van. Au nőkkel való politikai foglalkozást a napi munka szerves részeként kell tekinteni. Mindenki a maga területén törődjön a megkülönböztett figyelemmel. Bar az elmúlt 25 évben jelentős változások történtek, még sok a férfiakban és nőkben is a konzervatizmus. Ezt mutatja az”is, hogy * ma még sokkal nehezebb egy nőt - még ha alkalmas is - rávenni, hogy vezető beosztást vállaljon mint egy férfit. Itt együttes munkára van szükség, s ez hosszadalmas munkát jelent. Szemléletbeli változást koll elérni. Amikor a nők politikai állásfoglalásáról beszélünk kihangsúlyozzuk, hogy szeretik a békét. Azonban azt nem mondhatjuk el, hogy ebben lehet összefoglalni a nők politikai viszonyát a társadalomhoz. A történelem sem ezt bizonyítja. A nők is hősiesen helytálltak a férfiak mellett a munkásmozgalomban résztvettek. A nők sokkal harcra( készebbek mint ahogy mi azt elismerjük. Felvetődött a vita során, hogy a nők nem tudnak olyan mértékben résztvermi az oktatásban mint a férfiak. A gyakorlat azonban nem ezt bizonyítja. Pl. az MSY-ben a nők 47 %-a, a férfiak 37 %-a veszt részt politikai oktatásban, de több példát is lehetne sorolni. Be lehet vonni a nőket mindenféle oktatásba, azonban ehhez szükséges, hogy perspektívát lássanak maguk előtt. */.ív 1 '«J _ L~V _________________________________4 -----------------------J
