Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1969-02-06
r ' ' _ íl A I ■//■' ** f f- 3 -» 7,7 77‘V, .7 : v;' 7;:\Y/ A fiatalok ezt a lehetőséget a mozgalmi munkájuk elismeréseként értékelik. Sok esetben azonban túl magas követelményt állitanalc a KISZ vezetőségek, más esetben pedig nehéz határozatképesen összehozni a KISZ taggyűlést. Ezen okok miatt olyan helyzet alakult ki, hogy aki nem a KISZ-t kéri ajánlónak sokkal simábban és gyorsabban jut cl a párttagságig. A KISZ szervezőtek a magas követelményt fel kivánják használni a KISZ szervezet munkájának javítására is. Tapasztaltunk olyan szabálytalanságot is, hogy sokszor a KISZ vezetőség eldönti, hogy nem javasol valakit párttagnak és nem is engedik KISZ taggyűlés elé vinni. Közölték a vezetőséggel hogy valamennyi kérést taggyűlés elé kell vinni. Egy-egy pártszervezetnél azt tapasztalták, hogy nem veszik elég komolyan a KISZ vezetőség ajánlását. Vannak ás olyan helyek ahol 2-3 tagú a KISZ vezetőség, de ogyik sem párttag. Hogyan folytassanak ezek agitációt a tagság között? El kell érni, hogy a KISZ tagok saját maguk kérjék felvételüket a Pártba. Előfordul, hogy a KISZ tagok egyrésze nem a KISZ vezetőségnél jelentkezik, hanem egyenesen a pártszervezethez fordulnak kérelmükkel. El kell érni, hogy a KISZ vezetőség erről minden esetben tudjon és az alapszervezet véleményét rögzítse. Helyes lenne rögzíteni, hogy ki melyik tömegszervezetben végzett társadalmi munkát és kérte a felvételt. * ♦ Ki Papp et: Az anyag azt tükrözi, hogy a kerületben a pártéitő munka megfelelően halad előre. Kerületi szinten a felvétel növekedése évről-évre kielégítő. A Ganz Vili. Müvekben folyó pártépitő munkát a GVM VB nemrégen tárgyalta. Reálisan értékelte es nagy felelősséggel elemezte az ott folyó munkát* A vita főleg olyan kérdések körül folyt, hogy elégséges-e a pártépitő munka üteme, milyen a színvonal és mi okozza a munkások felvételi arányának csökkenését. Kitűnt, hogy a felvétel üteme az utóbbi időben azonos szinten mozofe. Ez az ütem azonban nem kielégítő, mert voltak 1 1 olyan alapszervezetek ahol 1968-ban egyáltalán nem volt felvétel. ’ A pártépitő munka színvonalát tekintve megállapítást nyert, hogy egyes területeire a sablonosság jellemző. Egyszer egy évben titkári értekezleten napirendre kerül, de utána nincs állandóan napirenden tartvaai A problémákat elemezve a munkások arányának csökkenésével kapcsolatban felvetődött, a mérce kérdése. A IX. Kongresszus után a mér* cet magasabbra szintre hoztuk és nem differenciáltunk. Ugyanazt a mércét állítottuk a műszakiak értelmiségeik elé - akiktől meg lehet követelni - miaRxa de ugyanazt a. mércét a munkásokra, törzsgárda tagjaira nem lehet alkalmazni. Az egyszerű dolgozók, akik a rájuk^bízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzik, többet nem lehet lcőlük kívánni. Ők is részesei az üzemben kialakult jó politikai hangulatnak. Az 1968 évi nemzetközi események ellenére az üzemben a munkások hangulata kielégítő volt. A munkások hitet tesznek a párt és kormány mellett. Ilyen esetben nem szabad olyan mércét állítani a munkások elé mint a képzettebbek felé, s ezt az alapszervezeteknél is tudatosítani kell. Úgy látszik, hogy az alapszervezetek tevékenysége eltolódik a gazdasági munka irányába. íásr Ez természetes aolt 1968 I. félévében amikor a gyár nehéz helyzetben volt. Azonban ez nem lehet állandó. Állandó, rendszeres munkát kell r/
