Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1969-07-10

r '.......................... ■ ■. ■ y v :T / v :!^y'y7ví,7 77:7!;•> y///;,7 y/ yy7;’y' '/'/■'yyÍ'/yyyi.y .V 7/ ET 7 • I7'7 -1 7 4 • # "- 1 :- .^WÍW«in)iw^»!Wfciii«n>WiY ■*pr*w^ 77/' . ■■•••- " -r - ■■ 77 v:,.7g/:y:xyv’; ////í7/: x ■ ' ■' V:v - 7 ..' py/yy] i ' A vonatkozó tvr. szerint társadalmi bíróságot kellf 111« kellett szervezni«minden olyan állami vállalatnál és egyéb gazdálkodó szervnél, amely lOCKnál több dolgozót foglalkoztat. 100 főnél kisebb létszámú üammben akkor lehet társadalmi birii­­ságot létrehozni, ha az üzem önálló szakszervezeti bizottsággal rendelkezik. Tagjainak megválasztására az SzB. tesz javaslatot, 2 évre választják, tagjai maguk közül választják meg a társadal­mi biróság elnökét. Létszáma a vállalat dolgozóinak létszámához alakul.- Ha a dolgozó 200-nál kevesebb 5-10 fő 300-1000 2o fő 1000 felül 25 fő Az 56/1962 SzOT Bln# számú határozat szerint társadalmi bíróságot kell szervezni a középlrányitó szerveiméi is,/Tröszt iroda, stb./ ha az lOOfőnéi több dolgozót foglalkoztat és önálló 'szakszervezeti bizottsága van® Nem kell társadalmi bíróságot megalakítani a költségvetési szerveknél, valamint a kisipari és termelőszövetkezeteiméi. A társadalmi bíróságok szervezése, működtetése, irányítása a szakszervezetek feladata. A társadalmi bíróságok hatásköre széles, igy a szakszervezeti , bizottság előterjesztése alapján jár el a fegyelmi vétségek, a munkahelyen elkövetett szabálysértési ügyekben, az ügyész vagy a biróság által áttett kisebb jelentőségű büntettek elbírálásáé­ban. Kizárólagosan a társadalmi biróság hatáskörébe tartozik a dolgozók körében felmerült becsületsértés, rágalmazás, könnyü_ r testi sértés, alvállalat dolgozói között 1000 fft-t meg nem ha­ladó anyagi természetű vitás ügyek elbírálása. A társadalmi bíróságok 3-5 tagú tanácsban járnak el. Ha az eljárás alá vont indokolatlanul nem jelenik meg, a tárgyalást távollétében is megejtheti, ill. le lehet folytatni az eljárást. /kivéve becsületsértés, rágalmazás, vagy könnyű testi sértés esetén, ha maga a feljelentő sértett nem jelenik meg a tárgya­láson/. * ?/■ 1 i __________________ . \

Next

/
Oldalképek
Tartalom