Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1969-04-10
I aSMKRnMOGMf *" 2 “ A személyzeti munkakörben dolgozóknál további fejlődésre van szükség. Fontos feladata a pártszervezeteknek, hogy ezen elvtársak politikai képzésével jobban foglalkozzanak. Szakmai területen a pedagógiai és pszichológiai tanulmányokra kellene nagyobb gondot forditani, mely az emberek neveléséhez s munkájuk jobb végzéséhez adna segítséget. A kerületi PB kádernyilvántartás problémájára nem tért ki a jelentés. A Titkárság határozata alapján kidolgoztunk egy intézkedési tervet, s ennek végrehajtása megtörténtl Nagyon alapos munkával elkészült az iskoláztatási terv. A hatáskörbe tartozó elvtársakkal személyesen beszéltek. A PB hatáskörébe tartozó minősítések befejeződtek. A káderanyagok kiegészítése is megtörtént. gá£áág£&L• C 4 .HffjryÁÁiÜ A jelentésben szerepel, hogy a vezetők általában megfelelnek a követelményeknek. Van-e ezzel kapcsolatban felmérés? Helyesebb lett volna az "általában" helyett azt imi, hogy többsége megfelel. A 3*old.-on szerepel, hogy egyes vezetők vagy politikai képzettség, vagy vezetőkészfcég tekintetében nem megfelelőek, s ezen nevelő munkával kell változtatni. A vezetőkészség hiánya megoldható-e nevelő munkával? A munkások vezető pozícióba állításával kapcsolatban szerepel, hogy ha nincs meg a megfelelő iskolai végzettség nem állítható be. A vezető beosztásba állítást fokozatosan kell megoldani, a előkészíteni a munkásokat. Szerepel a jelentésben, hogy a fiatal mérnökök egyrésze nem lát perspektívát, ha munkahelyén rövid időn belül nem lehet vezető. A perspektíva nem feltétlen előléptetés. Ha valakinek van egy biztos helye, ahol képességeit érvényesítheti, hasznosíthatja, az mér perspektíva. Molnár et: A 3*old.-on szerepel, hogy intézményeinknél elvétve fordul elő a káderek leváltása. Rendelkeznek-e felméréssel az intézmények, hogy mely esetekben fordult elő leváltás? Felvetik, hogy a* alapszervezetek bátortalansága is oka, hogy nem történnek leváltások. Mire vezethető vissza aa alapszervezetek bátortalansága? Szerepel a jelentésben, hogy esetenként rendszerünkkel szembeálló egyének töltenek be vezető poziéiót. Van-e erre konkrét tapasztalat? Ha előfordul ilyen, milyen hatással van az intézményre? Kovács et: Szerepel, hogy a leváltások nem mennek megfelelően, s ennek egyik oka a pártszervezetek bátortalansága. Menynyire lehet a felelősséget a pártszervezetre hárítani? Ha van ilyen bátortalanság, mi az oka? Milyen okokat látnak, hogy ez a feladat nagyon nehezen megy? Az 5* old. 3*bekezdésben a hatáskörbe tartozó káderek csökkentéséről van szó, s hogy egyesek úgy érezték, hogy tekintélyükön csoRba esett és nincs aki megvédje őket. Tartja-e magát ez az álláspont? Szerepel a jelentésben, hogy a vezető testületek döntenek a káderek kiválasztása, előléptetése ügyében? Valóban igy van-e ez? Kovács et.nő a felvetett kérdésekre megadja a választ. I ■. !■ V Y\.,r? v; Y>,' ‘ I | JHB i’-mmm -pé I i
