Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1969-03-27
r ~ ■ . mmmmmumtm&attBstssí' t A vállalatok a fejlesztési alap 10 %-át használhatják fel lakásépítkezés támogatására. Vagy kölcsön formájában segítik a lakás építkezést, vagy szolgálati lakást is építtethetnek. Ez azonban meg konkrét formában nem valósult meg. Meggondolandó, hogy nem lenne-e helyes, ha a vállalati pártszervezetek is foglalkoznának ezzel a kérdéssdl és esetleg segitséget nyújtanának 2-4 évre szóló perspektivikus terv kialakításában. Jelenleg elég hosszadalmas, mig egy lakásépítés elgondolása realizálódik. Megemlíti, hogy az OTP kénytelen volt a társasházi hitelkeretet szűkíteni. Nagy nehézséget jelent az OTP építkezésnél a kapacitás hiány. Rigó et: Megemlíti, hogy a fiatalok ismerik az ezzel kapcsolatos problémákat. A fiatalok részéről sok kezdeményezés van a kerületben. Pl. foglalkoznak padlástér beépítés lehetőségével, ebben az IK? fiataljai is résztvesznelc. A BÁTI-ban a fiatalok saját vállalati erőből építettek lakásokat. A kerületi KISZ Bizottság a 3CVIII-XX. kerületi lakásépitkezési akcióból 1969-re 12 lakást kapott, viszont még nem kapták meg. 30-35*000 Ft-al befizetéssel indultak és most 60.000 Ft-nál tartanak. Ezt viszont csak jó keresetű fiatalok tudják fizetni. Kezdetben az volt a cél, hogy a kiskeresetű fiatalok lakásépítését segítsék, ebbe azonban az OTP hitelpolitikája beleszólt. Helyes lenne elgondolkodni, hogy milyen módon lehetne javitani a fiatalok lakásépitési akcióját. Esetleg társadalmi összefogással intézmények segítségével és a fiatalok nagyobbmérvü társadalmi munkájával. Az OTP lakásépítésnél problémát okoz a kerületben a telek vásárlás, mivel kevés telek van és nagy az igénylők száma. Papp et: Rendkivül fontos politikai kérdés a lakás helyzet. Az elmúlt 10 esztendőben lényeges fejlődés következett be ezen a téren kerületén belül is. Gyári szintén az igénylők száma ugyan nem csökkent, de minőségében csökkent. Ezelőtt 10 esztendővél gond- I jaink többségét a pince lakások jellemezték# Ma már a törzsgárda tagjainak nagyjából megoldódott a lakáshelyzete. A gyár kapott állami és szövetkezeti lakásokat. Felmerült, hogy a lakóépületek állaga romlik. Ez tarthatatlan tendencia, s ügyeskedéssel nem lehet megoldani. Az állag megóvásra a kapacitást növelni kell. Helyes lenne esetleg szabad szombatra, vasárnapra engedélyezni másodállásu embereket erre a munkára. A kapa- Bitást mindenképen növelni kelle. Tarthatatlan az a helyzet, hogy C3ak tudomásul vesszük, hogy az állag romlás bekövetkezik. Másik probléma a részesedési és fejlesztési alapból a lakásépítésre történő juttatás. A részesedési alapból ez nehezen megy. A vállalatnak 1968~ban nem volt fejlesztési alapja, az idén ugyan van, de most el van adósódva a vállalat. Ilyen szempontból a fejlesztési alap túl van terhelve. Helyes azonban, hogy foglalkozunk ezzel és megpróbálunk megfelelő anyagi alapot teremteni. Fékezi a lakásépítést, hogy az utóbbi időben nagyon megdrágult. Mikor évekkel ezelőtt a gyár lakásépitési akciót szervezett 18-25.(000 , Ft.-ot kellett befizetni. Ha a család összeállt, biztosítani tudta dzt az összeget. Ma már azonban ennek háromszorosáét kell befizetni s ez rendkívül nehéz. Nem lenne helyes, hogy az állam vegye magára a lakásépítés összes terhét. Akinek lakásra van szüksége, viselje a terheket is. Ezt azonban úgy kell megállapítani, hogy tényleg el tudja viselni az illető. Egy fizikai dolgozó 25-50000 Ft.-nál többet nem tud összespórolni. Az állami szabályzókat ezen a területen kell vx z sgá Imi • \ I Umr ~ -X
