Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1969-03-13
I ■■PgggggggggH 1" ! _ L ' 1 4 ' I r - 9 -I •' kvíj közgazdasági szabályozókról van szó. A jövedelem szabályozási rendszere. A vállalatnak igazodnia kell az 5 %-os eszközlekötési járulék,és a nyereségi adó szabályozóihoz, ösztönző az eszközlekötési járulék léte. A népgazdaság olyan javait kössük le, amelyre feltétlen szükség van. Felesleges javakat nem szabad a népgazdaságból kivonni, ill lekötni. Készletnövekedés ée raa kihasználható gépek, ez a gyár szempontjából sem jó. Elvileg helyes az illetményadó, igy helyesebb a bérgazdálkodás. Budapest©: - mint tudjuk - munkaerőhiány van. ösztönző a hitelpolitika mint közgazdasági szabályozó, és a műszaki fejlesztési alap jellegének megváltozása. Lényeges változás továbbá, hogy az uj intézkedések kapcsán a vállalat közelebb került a vevőhö?. így a felvevő igényeit hallja. Külföldi üzletkötés esetén tájékozottabb a nemzetközi világpiacon. Mindez a munkánk javulását és üzletkötéseit növeli. A nyereségrészesedés kategorizálást 1968-ban megmagyaráztuk, de nem elég mélyen. Nagyon rossz volt a TV. rádió tájékoztatója, mely csak a dolgozók szemszögéből vetették fel ezt a témát, olyan megvilágításban, hogy ez a diferenciáltság a munkások kárára jött létre. A hullámok elcsendesedtek, azonban a kifizetésnél újra magasra csaptak. Nemcsak a központi sajtónknak, hanem a TV-nefc, rádiónak és valamennyiünknek le kell vonni a tanulságot, a jövőben megfelelő tájékoztatást kell adnunk. Az ilyenfajta hangulatkeltés nem jó. A Készülékgyári beszélgetés alkalmával szót értettek a dolgozókkall Elmondták, úgy érzik, hogy a felsőbb vezetőink sem értenek egyet ezzel a kategorizálással. Negatív tapasztalatait mondja el a bérszínvonallal kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban egyetért Tóth et- hozzászólásával. Javaslata a jövőre vonfekozóan, hogy szakmánkénti átlagot kell rögzíteni, amit be kell tartani. Ez a I kérdés akkor megoldódna. A dolgozóknak a véleménye az, hogy a ktsz-ek mellékági üzemeinek tevékenysége rövidlélegzetü dolog. Azt sérelmezik, hogy kisebb vállalat, az eszköze is kevesebb, mégis sokkal nagyobb nyereséget tud fiztni. A jövőre vonatkozóan elmondja, hogy jelenleg a politikai munka középpontjába a céltudatosság és következetesség került. Mindig születnek uj és jó határozatok, amelyet elemezni kell és ha leJaet meg is kell valósítani. y Az üzemben nyílt és őszinte a légkör, a dolgozók bátran és őszintén felvetik a problémáikat. Akkut problémának tartja vasszerkezet gyártásunk megoldatlanságát.1965 óta többször fejlesztettük szolnoki gyáregységünket, azonban ugrásszerű fejlődés nem megy, uj csarnok, berendezések, munkásképzés, igen sok gondot és problémát okoz. Problémát jelent továbbá, hogy a forgácsolási szakemberek ill.szakmunkások dolgában rosszul állunk, xaem megfelelő az utánpótlás nevelése. Többen felvetették, hogy a íörzsgárda , tagok nem éreznek megfelelő megbecsülést. Alapbérben többet várnak, azonban a fiatalokat is dotálnunk kell, mert akkor nem maradnak itt. Problémát okoz sok esetben az anyag minősége, sok esetben háromszor esztergálunk, mivel az anyag selejtes, azonban ezek gyakorlatilag csak átmeneti problémák. M I lm “_i
