Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1967-08-19
■ > * ~5~ i Dós// elvtárs: Nagyon szép az egyetemet végzettek %-os aránya, mi# tette ezt • ’ v' lehetővé? A nőkre vonatkozólag pedig miért nem találok adatokat? Mi az oka# annak, hogy vannak olyan intézetek, ahol nincsenek munkás- paraszti származású mérnökök? A bérrendszerrel kapcsolatban, elég progresszivnek tartják-e a jelenlegi bérrendszert, vagy azért vált aktuálissá ez a kérdés, mert most készül az uj bérezési rendszer? ics elvtárs: Ahol nagyon nagy az elmaradás pl. Genetekikai Intézet, oda eljutattak-e az elv tárak mi ennek az oka, és mi a tervük a jövőre vonatkozóan?Erről a felettes szervek hogyan nyilatkoznak? Az anyagban arra lehet következtetni, hogy nyugat felé az oritentáció megvan, de vannak e tapasztalatok ugyanilyen irályban a Szovjetunió és a többi szoc. országok felé? Molnár elvtárs: 47 oldalon utolsó bekezdés; a másodállásokkal kapcsolatban, i rt szerintem az nem baj, ha valaki olyan tudassál rendelkezik, hogy azt más intézetekben is feltudja használni, hiszen ez népgazdasági szinoen jelentkezik, de a bizottság felmért-e túlzott anyagiasságot az intézeteinkben dolgozó kutatók körében, s ez miben nyilvánul meg? Az oktatási formával kapcsolatosan mi az elképzelésük a bizottság tagjainak, milyen formát javasolnak ezeknek a tudós embereknek? Rosta elvtárs válasza: : Az első kérdésként szeretném a fiatalok kérdését., illetve a pénzkereseti lehetőséget említeni. Szerintem a baj ott van, hogy az egyetemen nem folyik céltudatos munka, és nem mindig a legtehetségesebb fiatalokat irányítják a kutatóintézetek i ^ felé, a másik pedig, hogy az-a véleményük, hogy az üzemben nagyobb a kereseti lehetőség. Szinte általános, hogy minden fiatal sokat akar keresni. Erre azonban úgy néz, ki az üzemben nagyobb lehetőségük van, mivel az alapfizetésük mellett, célprémium stb. is van, a kutatóintézetekben pedig nincs és az előmenetel is sokkal nehezebb, mint az üzemben. Példának említi a mezőgazdaságban lévő fiatal mérnökök helyzetét;1 y / Nem ritka, hogy 1-2, év után már 3-4ooo Ft-ot keresnek./ A másik; a minőségi személycserére vonatkozóan. Eddig is voltak minőségi cserék, azonban a tényleges igazgatói jog, I csak az uj munkatörvénykönyv megjelenése után fogja ezt még hatékonyabbá tenni. A pártépitési lehetőség: erre, mint PB. tag tudom, hogy felhívás volt a titkárok felé, hogy nézzék meg a területükön, hogy kikkel tudnák felvételen keresztül erősíteni a kutatók | pártfelvételét, amit viszont az anyagban:is felvetünk, hogy ez kb. az 5 év alatt 5-6 %-ot emelkedett.) A pártmunka módszereivel kapcsolatosan mi nem foglalkoztunk az elkészített anyagban. De véleményem szerint eten a téren nincs komoly probléma, mert akkor már találkoztunk volna vele# ' i. | ^ ■ . | t-m&r i m W. * 1
