Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1966-08-25

\ |rí',i ii ii ©' ra Í ' Kerületi pártszervezeteink eszmei-politikai munkájának elengedhe­tetlen része az egyes kommunisták felvilágosító munkája, a politi­kai tevékenységben való aktiv részvétele. Tények bizonyítják, hogy ebben is van fejlődés. Különösen fontosabb eseményekkor mint pl. a felszabadulás 2o, évfordulója, a kongresszusra való felkészülés alkalmából, az USA vietnami agressziójával kapcsolatban mérhető le párttagjaink politikai aktivizálódása ós tevékenységük hatása kör­nyezetükre, kerületünk dolgozóin. E helyütt is szembe kell szán­nunk azokkal a nézetekkel, amelyek a párttagság teljes passzivitá­sáról, elpuhulásáról szólnak, s szinte nosztalgiával idézik vissza a negyvenes éveket, amikor pezsgott a pártszervezet. Nem azt vitat- ^ juk el, hogy pezsgett, vagy nen pezsgett a pártszervezet akkor, hogy vannak-e na passziv párttagok, mert sajnos vannak, de azt jog­gal elvárhatjuk, hogy ha valaki megítélni kívánja pártszervezeteink belső életét, tagságunk aktivitását, úgy azt törekedjék hozzáértés­­t sel tenni. Ugyanis az aktivitás formája, sőt bizonyos mértékben tartalma is, de mércéje mindenképpen más ós más a forradalom fej­lődésének különböző szakaszában. Magától értetődő, hogy aktivitást jelentett 1945 után az utcai tüntetésekben való részvétel, a plakát­ragasztás, a más párthoz - elsősorban polgári pártokhoz-tartozókkal való éles szópárbaj stb. Nagyjából hasonló volt a helyzet 1956-Uan i is, azzal,.hogy azért mindez más történelmi körülmények között ját­szódott le. Ám nen lehet na is ugyanezeket megkövetelni, mert pl. kitartaná politikai aktiv tevókonységnek, ha valamelyik párttagunk te na utcai tüntetést szervezne, vagy éjszakai plakátragasztási akció­ba venne részt. Az aktivitás formái a párt politikájának „végrehaj­­’’ tásából fakadjak, előttünk álló mindennapi feladatokkal függnek össze. Ha az osztályharc nyilt frontjai az aktivizálás nyíltabb .láthatóbb formáit követelik azt' koll teljesítenünk, ha az osztály­ellenség elleni harc frontjai elmosódottabbak, ha a harc bonyolul­tabb, mint a jelen szakaszban is, akkor a jelentkező ellenségek, vagy téves nézetek ellen kell fellépni ott, ahol azok jelentkeznek, , illetve akkor a gazdasági célkitűzéseket kell segiteni megvalósíta­ni mindenkinek a maga helyén ós az osztály érdekének legjobban meg­felelő módon. Ezek nem annyira látványosak, mint az osztályharc . nyilt összeütközésének idején, de semmivel sem kevésbe hasznosak. ~'jk I > te rá , - 20 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom