Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1964-03-19
] s . } ' ' ^ * - 8 -\ 1 , Összegezve az egészet; A PB munkájának középpontjába kell állitani azt a feladatot, hogy aait felső szinten tesz érvényesíteni kell az alapszervezetek munkájában, úgy szakmai, mint politikai,ideológia terén kicsit erőteljesebben érvényesíteni. Első helyen az ideológiai politikai kérdésekkel való foglalkozás terén. Nagyon helyesnak tartjuk, hogy a PB. tárgyaljon komoly ideológiai kérdéseket, de azt tanácsoljuk, hogy az elvtársak vigyék ezt végig, necsak PB., ko.llógium és speciális oktatás terén, hanem bizonyos mértékben a pártszervezetek számára is tegye kötelezővé ezek megvitatását. A másik dolo^ - amit az elvtársak mondtak - azt megerősítem, belpolitikai kérdésekkel kapcsolatban kell tovább menni, törekedni arra, hogy a legalapvető kérdések necsak tájékoztató jelleggel, hanem vitában napirendre kerüljenek. /kulturforradalmunk jelenlegi állása, művészet, irodalmi problémák stb./ Ilyen témákat érdemes napirendre tűzni. Az alapszervezetek munkájával kapcsolatban: erősíteni kell a szakmai feladatok megoldása mindennapi feladatuk legyen. Necsak ezt mondani, hanem bizonyos napirendek tárgyalását a VB adja le nekik alay szervi szinten tűzzék napirendre még akkor is, ha az kevésbé jól ' sikerül, de ezzel is próbáljunk önbizalmat adni az alapszervezeteknek. A minisztérium szakmai vezető munka színvonalának erősödésében is nagyon komoly konkrét feladatokat végezhetnek az atapszervezetek azzal, ha javaslatokat adnak a helyi vezetés színvonalának javítására. A párttagság aktivitásával összefüggő kérdésekre: A PVB.-nek, Roska elvtársnak elég komoly gondot okoz az aktivitás kérdése. Kicsit valóban ellentmondásos ez, mert a párttagság politikailag aktiv, mégis pártrendezvényeken közömbösség jelentkezik egyes kérdések megtárgyalásánál. Ebben lehet továbbmenni, nemcsak megpróbálunk kutatni, hogy miért nem szólnak hozzá, hanem érdemes lenne azt az oldalát is vizsgálni, hogy nincs-e valami) baj a módszerekben ? Mennyire van a párttagság; bevonva, mennyire kérik ki véleményüket ? Mik azok a kérdések, amelyek napirendre kerülnek taggyűléseken, pártcsoportokon? Általános hiba, hogy a taggyűléseken, a pártcsoport értekezlefi teken nagyjelentőségű, országos feladatokról tájékoztató jelleggel tárgyalunk, a párttag meghallgatja, de nem szól hozzá, ríhetne a VB.-nek egy olyan törekvése, hogy a pártcsoportok adta lehetőségeket jobban kihasználva a párttaggyülések, pártcsoport érteketeletek munkaértekezletté váljanak, ahol arról folyik a vita, hogy a kommunisták hogyan végzik el a rájuk háruló feladatokat stb. Necsak a párttagság oldaláról vizsgáljuk, hogy tudjuk megközelíteni a fele, lősségérzet megközelítését. Ami a vezetés-irányitás kérdését illeti: azt gondolom, hogy a PVB- nek továbbra is törekedni kell a marximális központi akarat maradéktalan érvényesítésére, elsődlegesen centralizmus, ami a titkárokon keresztül éxjté történjen. A VB tagok patronáló munkáját illetően a VB határozza meg, hogy erre szükség van-e, ha az adott helyzetnél fogva erre szükség van, tegyék, de ennek veszélyére - amire itt az elvtársak felhívtak a figyelmet - figyeljenek fel. Javasolom: A minisztériumi vezetőkön keresztül próbáljanak odahadkni, hogy alsóbb szinten a szakmai vezetők jobban támaszkodjanak a pártszervezetekre. A határozati javaslattal kapcsolatban azon a véleményen vagyok, hogy nem kell határozatot csinálni. A munka alapja a KB idevonatkozó 1959-es ós a Titkárság 1961-es határozata. Ennek a határozatnak a végrehajtása jó irányban halad, de még nem hajtottuk végre.„Javasoljuk a Külügyminisztérium pártszervezetének, továbbra is tekintsék a munka irányának, próbálják ezt a következő időszakban azalapszervezetek munkájában is érvényesíteni. A VB. elfogadta.j f 1 m -l
