Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1964-01-09
x - 11 - > 1 : 4./ napirendi pont Tájékoztató a kerületi Légoltalmi Parancsnokság \ tevékenységéről. Prieszol elv társnő kéri, akinek kérdése van, tegye fel. Simon elvtársnak két kérdése van. 1./ Az anya ,bán szerepel, hogy a Tanács pártáiapszervezetében évenként egyszer megtárgyalják taggyűlésen a légoltalmi munkát. Miért van erre szükség, hogy rendszeresen taggyűlés elé kerül, jön ez a kérdés és ezek a taggyűlések hoznak-e valami eredményt a légoltalmi munka szempontjából. - 2./ Ugyancsak az anyag szerint a Tanács érintett munkatársai kezdetben nem nagy lelkesedéssel vettek részt a munkában. /Iédzi a jelentést/. Ma ez már megváltozott - igy szói a jelentés. Kérdése: ez a változás minek az eredménye? Meggyőzéssel vagy adminisztrativ intézkedéssel érték ezt el? Prieszol elvtársnő utal a jelentés 7. oldalára, ahol azt olvassa, hogy a légoltalmi szolgálatba beosztottak nem a legmegfelelőbbek/l/’útiéit . Kire értendő ez? A nagy tömegre, vagy azokra, akik mint légoltalmi ' megbizottak működnek. Mert a kettő között nagy differencia van. Ha az utóbbira értették, akkor ezt nem elég tudomásul venni, hanem változtatni kell rajta. A légoltalmi megbizottak köre milyen emberekből tevődik össze? Dreis inger elvtárs válaszol arra, hogy miért szükséges, hogy a tanács alapszervezete évenként megvitassa a légoltalom kérdését. A légoltalmi munka 1 megtárgyalása azt jelenti, hogy figyelnek rajuk, törődnek velük és nem engedik esetleg mellékvágányra térni a munkájukat, Közli, hogy nemcsak taggyűlésen, hanem előzői’ g vezetőségi ülésen is megtárgyalják ezt a kérdést. Jó tanácsot adnak a munkához. Eredménye van. Az is az eredmények közé sorolható, hogy a taggyűlés után esetleg észreveszik, hogy valamit nem jól csináltak. Van eredménye, hogy a párt megtárgyalja, A másik k-.rdés kapcsolódik ehhez: a légoltalmi szervezet - nemcsak a tiszti állományt érti - főképpen a tanácsra épül fel, zárt is szükséges, hogy maga a tanács foglalkozzon a kérdéssel. Itt megmutatkozik, hogy az ' - érintettek miért nem foglalkoztak túlzott lelkesedéssel ezzel a kérdéssel. Tehernek vették, ami reájuk hárult feladat. Ugyanis az egyes részlegek munkája az egyes osztályokra épül fel pl. egészségügyi szolgálat az egészségügyi osztályra- stb., stb. Ez pluszmunkát jelent az osztálynak. Létszámban nem kaptak több személyt, hogy ezt a munkát is elvégezzék. Hogyan győzték meg őket, hogy változás történt ezen a téren? Egyrészt beszélgettek velük a kérdés fontosságáról, másrészt felsőbb szervtől t jött utasitás a végrehajtásra. A beszámoltatáskor a parancsnok beszámoltat a légoltalmi munkáról is» Megértettek, hogy nemcsak azért kell eivégezni, mert felsőbb szervtől utasitás van rá, hanem szivesen végzik el, Ugyanazok itt szolgálatot is adnak. Nemcsak az osztályvezetők, .hanem a tanácsi dolgozók is. Utal arra, hogy bár csúsztatás is jár érte, de nemcsak ezért, hanem szivesen jönnek ma már. Erkölcsi megtoizhatóság területén: magába a szakszolgálatba beosztotta,ról van szó és nem az önvédelmi parancsnokokról. Kerületi viszonylatban kevés az emberanyag, nem lehet mindenkit külön-külön megnézni, hogy beosztható-e ebbe a funkcióba. Volt olyan, aki politikailag büntetett előéletű volt és mégis beosztották. Természetesen olyan területre, ami egy kis megbízhatóságot követel meg, oda ilyen embereket nem osztanak be. Ezeket főként tanácsi dolgozókból áliitják ki. I 5 igMtevj . i • j j-; to ; I - ■" s . • j | x !' ' // Lm m ” —J Í I I 5
