Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1962-05-10

helyeslik, szükségesnek tartják és támogatják a munkára nevelést. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy- a munkára nevelés kérdései ■ egy re inkább szerepelnek a szakmai és osztályfőnöki munkaközösö ágolc foglalkozásainak témáiként, A megbeszéléseken^ vitákban tisztáznak sok kérdést és ezzel a pedagógusok egységes állásfoglalása* egyre inkább kialakul. Több iskolában már korábban is tartottak önként bemutató órákat. Az 1961/62-es t név első felében as oktatási osz­tály elrendelte, hogy ilyet minden iskolában tartani kell. így a Hhrcibányi-téri fiú, a Vöröshadsereg-uti, a Törokvészi-utl, a Ló­rántffy Zenei Általános Iskolákban nevelési értekezleteken beszél­ték meg a muhkárn nevelés addigi tapasztalatait. Többek között külö­­^ hősen a Marcibányi-téri fiú iskolában foglalkoztak a témával sokol­dalúan, ahol kibővített taggyűlésen és a szülői munkaközösségek előtt is megtárgyalták a fenti témát,. Az Ady 12. évfolyamos iskolában, a Rákóczi Gimnáziumban, a Bcm-ut~ cai ás Lórántffy-utcai Általános Iskolákban a tantestület többségé*? nek helyes állásfoglalása nem szorítkozik as elmélet területére., hanem gyakorlatban is szép eredményeket értek már el. Az iskolákban azonban még mindig található?helytelen nézetek is. A munkára nevelés rendszerének célját egyesek még mindig helytelenül értelmezik. A Vöröshadsereg-uti Általános iskolában pl. a nevelési értekezletet | vezető tanár olyan álláspontot képviselt, hogy a munkára neveién . F leglényegesebb célkitűzése a nemei? közötti kapcsolat mogjavitága, /L _ ' mely a későbbiekben a válások csökkenéséhez vezethet. Akad olyan ■tó ^ nézet is, amely szerint az egész munkára nevelésnek a? a célja,hogy az ipari termelés felé terelje a tanulókat és ezáltal QSÖkkenjon az ► * egyetemekre történő jelentkezés. A pedagógusok egy réssé előrehala­dásunk ellenére leszűkíti a munkára nevelést közvetlenül a gyakorla­ti oktatásra mint tantárgyra, és igy szerintük a munkára nevelést kizárólag a gyakorlati oktatást vezető pedagógus feladata. Egyesek csak a természettudományos tárgyárit tekintik alkalmasnak a munkára, nevelésre• Vannak, akik elfogadják úgy:a monuális készségfejlesztés szempontjából helyes, mórt ügyeskedik a gyermek és az otthoni mun­kában jpl tud segiteni. Azt tapaszt :lfuk, hogy az általános iskolák osztályfőnökei, akik osztályuk egyéb óráit rendszeresen látogatják, t: / ^ ' I l--------------------------------------l —--------------------------------------------------—re-ti ■ ( I i; ' _ , . mmsmr&i ] ~~­­— — -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Next

/
Oldalképek
Tartalom