Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1962-05-10
[7 ' 1 7 '3" 1 i Műnk et; Nagyon lényeges kérdés a munkára nevelés kérdése. Nem mindegy, hogy a pedagógusok, a szülők és az üzemek hogyan állnak ehhez a kérdéshez. Hibás lenne a munkára nevelés kérdését egy tantárgyra leszűkíteni, mert minden tantárgy munkára nevel. Van egy.bizonyos torzulás a diákokban és a szülőkben is, jogy mi csak a fizikai munka felé neveljük a diákokat. Nagyon fontos az, hogy a tanulók ne ax önmagáért az anyagért tanuljanak, hanem azért, hogy képességet tudjanak őlsajátitani. Probléma még az is, hogy az üzemekben a diákokkal való foglalkozás nem mindig olyan, ahogy azt szeretnénk. Tudjuk azt, hogy az üzemekben a gyerekekkel való foglalkozás nem minden esetben lendíti előre a tervteljesítést, ezért idegenkednek a diákoktól. Ezt Budapesti szinten is rendezni kellene. Arra is válami megoldást kellene keresni, hogy az üzemszegény kerületeket - mint pl. a II.kerület is - olyan kerülettel összekapcsolni, ahol az üzemi gyakorlat megoldható. ^ Javasolja a határozati javaslat 1.pontjának átdolgozását.j Györkös et: Egyetért azzal, hogy üzemi vonatkozásban valamit kellene tenni ebben az ügyben, mert igen kevés a'kerületben az olyan üzem, ahol gyerekeket fogadnak gyakorlati oktatásra] Sürgős ez a kérdés azért isk mert egyre nagyobbak a köve-I telmények a többi kerületek részéről is és a mi kerületünk iskolái ki fognak onnan szorulni.Javasolja^ hogy a VB. vizsgálja meg ezt a kérdést és ha kell felsőbb párt j és gazdasági szervek segítségét kell kérni a megoldáshoz. Kányáné et; A ker.PB. ismertesse az üzemi titkárokkal, hogy hogyan történjék az ütemben a munkára nevelés. / 1 ‘ . ' I Hantos et: Egyetért azzal, hogy tisztáznunk kell ügy az üzem kbe.h, mint a pedagógusok körében, hogy tulajdonképpen mit is értünk mi munkára nevelés alatt.1 Az oktatási reform te egyik alapelve a gyerekek életre való felkészítése. ,A munkára nevelés célja kell, hogy legyen, hogy a megszerzett tapasztalatokkal az élet bármely területén képes legyen dolgozni. Ha az életre készítünk, azt jelenti, hogy munkára nevelünk. 'Az anyag és az ibt elhangzottak a budapesti ts általánosításhoz adott anyagot, ' j de az anyagnak kissé konkrétabbnak kellett volna lennie. A kerületi koordinációval kapcsolatban a Főv.Tanács és a Budapesti P.B. illetékes osztályára lehet számítani. Fekete et: A vizsgalat során felmerült problémákból a kér.Tanács „okt.osztálya.igen sokat tanult, sok segítséget nyújtott ’a brigád vizsgálat a további munkához. Prieszol et.-nő: Komoly előre haladás tapasztalható ezen a téren‘az oktatási osztály és a pedagógus testület részéről. Ezt azonban az anyag nem tükrözte eléggé. Van egy olyan érzéke, hogy kissé meg vagyunk elégedve az eredményekkel. A gyakorlati oktatást továbbira is súlyponti kérdésnek kell tekinteni és van még mit tennünk ezen a téren. Azt kell elérnünk, hogy a Tanácsnál is és az iskolákban is egységesen értelmezzék a gyakorlati oktatás célját, és módját. Ha kerületi szinten nem is erről van szó, de néhány tantestületb'en meg kell teremteni a munkára nevelés és a hagyományos tantárgyak összhangját. Ne elégedjen meg az oktatási osztály azzal, hogy 1-1 tantestület L a --------------------------------------------------------_)-un*
