Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1989-06-20
JHMMMMHHHMHHranflHHnMnMMHHHUHSHHHnflHBHHiBHMBHMHHMHMHNinHSHHHHflKró i 5p'.’ ' 1 4 ■Br ’íwBaá tjtwsiffil I íMfS .■■■':■ '■■■■] > i ' '• - '. / •■v Az elmúlt egy év belpolitikai fejleményei uj helyzetet teremtettek az MSZMP soraiban. A plurálisán demokratikus politikai struktdra igényét követelő társadalmi elégedetlenség, és annak elsősorban értelmiségi mozgalmai párton kivül és azon belül egyaránt kibontakoztak. Az utóbbi időben többször érte kritika a kerületi Pártbizottságot, annak tisztségviselőit, hogy nem demonstrálják kiállásukat a párton belüli platformok egyike, vagy másika mellett. Ezt a kritikát fenntartással fogadjuk. A kerületi Pártbizottságnak a legfontosabb társadalmi-gazdasági és pártügyekben volt és van határozott véleménye. Sokan - a testület tagjai közül is - már korábban kinyilvánították igényüket, hogy a Pártbizottság - szükség szerint - foglaljon állást a legfontosabb párt és társadalmi ügyekben, akár a felsőbb szervek nélkül, azokat megelőzve is. Úgy véljük, hogy a párttagságnak ezt az igényét teljesítettük. A kerületi Pártbizottság - és annak tisztségviselői - támogatják a párt reformtörekvéseit. A testület elmúlt másfél évi állásfoglalásai ezt igazolhatják. Úgy gondoljuk, hogy a párton belüli ^ demokratizálódás polarizációval jár együtt, amelyben ma még sok a tisztáznivaló. Tapasztaltuk, hogy amig a reformhoz mint ideológiához, s mint politikai célhoz való viszony alapján osztódnak meg az áramlatok, platformok, addig a párton belüli értelmiség fo a legfőbb gondolati ösztönzést kívülről kapja. A pártpolitikai platformok tisztulása, ezen belül is a célracionális reformkoncepció kialakítása elemi feltétele az MSZMP saját programja kialakításának, ellenkező esetben a párt szervezeti, alapszervezeti élete, a politizáló közösségek léte megszűnik. Mindezért szükséges, hogy az MSZMP-n belüli reformmozgalom ne elégedjen meg a kivülről jött demokratikus ösztönzésekkel, az azokkal való érzelmi azonosulással, hanem találja meg a társadalommal szemben antidemokratiip# i L.------------------------------------------------------— — É
