Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1989-06-20
i r • "IBI® i- i tá;,./¥'.rí Az ilyen körülmények között született kongresszusi határozatok a társadalom és a párttagság széles tömegei számára váltak egyre ellentmondásosabbá és képviselhetetlenebbé. Egyértelművé vált, hogy az elmúlt évtizedben az MSZMP nem volt képes következetes, stratégiailag is kiépitett politikát folytatni, a gazdasági válság megelőzéséhez szilárd politikai platformot teremteni, a demokráciát széles, nemzeti alapokon nyugvó, felelősséget és tetteket vállaló konszenzusteremtő erővé kibontakoztatni. A korábban kialakult konszenzus felbomlott. I 'v ^ Új hajtóerőként jelent meg a Szovjetunió-beli, a kommunista világrendszer politikai és erkölcsi megújulását akaró, történelmileg is forradalmi jellegű kisérlet. Ez a nemzetközi háttér elősegítette, hogy újra felerősödtek a párton belüli reformtörekvések, amelyekben az MSZMP progresszív erői kezdeményező szerepet vállaltak. Az MSZMP az 1988. májusi pártértekezleten kísérletet tett arra, hogy egy uj, nemzeti közmegegyezés létrehozására alkalmas politikai platformot alakitson ki. El kell ismernünk, hogy ez csak részben sikerült. Az eltelt idő nem volt elég arra, hogy a párton és a vezetésen belüli erővonalak tisztázódjanak, s a párt a múlt iránti felelősségtudattal áthatott, a nemzet jövőjének alakitásaf~ó bán tevőleges és kezdeményező gyakorlati programot alakitson ki. Önostorozás és engedmények, taktikai visszavonulások és belső hatalmi harcok, prograssziv és restaurációs törekvések ma egyaránt jellemzik a párt belső folyamatait. A határozottság és következetesség hiánya hitelvesztést eredményezett, takticista jelleget kölcsönöz a pártnak. A szerveződő, ma még komoly ellentmondásokat hordó politikai erőkhöz való viszonyunk bizonytalan. Csak egy hosszú történelmi folyamatban nyerhetjük vissza a társadalom bizalmát, amelynek elemi feltétele, hogy a párt elvi és erkölcsi alapon vállalja a múltját terhelő történelmi felelősséget, az eszmei konfrontációt, s a gyakorlati együttműködést, a I 1 I M r . J l
