Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.7.a/3)

1988-04-20

i r

És még egyet, még egyről hadd beszéljek, a műszaki fejlesztésről. Nem tudok lemondani arról, hogy tulajdonképpen el ne mondjam azt a véleményemet, hogy műszaki fejlesztés nélkül nincs kibontakozás. A műszaki fejlesztés a technikai vívmányoknak a termelésbe való bevezetését jelenti, uj gyártmányok, termelési technológiák kifejlesztését jelenti, a termelékenység emelését, a gyártmányok minőségének, használati értékének megjelenési formájának, árának alakítását jelenti. Egyáltalán, a sokat emlegetett cserearányok javításának \

szinte egyetlen lehetősége, és ez a terület, annak ellenére, hogy párthatározat foglalkozott a közelmúltban ezzel a kérdéssel, hogy nincs olyan magas vezetői nyilatkozat, hogy ezt ne emelné ki. Az 1988-ban bevezetett uj adózási rendszerek, illetve szabályozó módosítások nem tükröznek egyetlen olyan mozzanatot sem, amelyik ezt elősegítené. Csökkennek az állami pénzeszközök. Csökken a vállalatok pénze, amiből fejleszteni lehetne, amiből tudnának kutatóintézetektől témákat rendelni. Arra kényszerülnek a kutató intézetek, hogy egyrészt vagy a vállalatokkal, hogy kutatás-fejlsztés legyen, minimális összegért vállalnak el témákat, másrészt pedig arra, hogy kiépitsék saját termelő apparátusukat.

10 évvel ezelőtt kb. az volt a helyzet, egy akadémiai vizsgálat a TÁKI-ban megállapította, hogy a kutatás-fejelsztés gyártás aránya 30:70-hez. Pár évvel ezelőtt, két-három évvel ezelőtt még büszkék voltunk arra, hogy kb. 50:50 %, ma az arány szinte teljesen megfordult, és én nagyon optimistán Ítélem meg I ma ha azt mondom, hogy 70 : 30-hoz a gyártás javára.

1 Ez nyilván tarthatatlan. Ugye beszélünk arról, hogy őrizzük meg a szellemi

kapacitásunkat, mentsük át a szürke agyvelőállományt majd jobb időkre, amik jönnek. Na, de hogy ha mi ezt a szürke állományt, vagy legalább is ennek egy részét, nem mindig bonyolultabb feladatokkal terheljük, hogy finomodjon, hogy ► kifejthesse alkotó tevékenységét, hanem arra kényszeritjük, hogy gyártásban

részt vegyen bizonyos folyamatokban, amit tudnának mások is végezni, akkor nagyov> n<zhéz arról beszélni, hogy mi megőrizzuük ezt az agy velő-állományt.

És még engedjék meg, hogy a hogyanról szóljak. Elhangzott már a kutatásszervezéssel kapcsolatban jó pár megjegyzés, itt a teremben. A hogyanról feltétlen kell vitatkozni, és nem értek egyet bizonyos felszólalásoknak bizonyos részével. A tudomány-szervezésnek, az eddigi Íróasztal melleti rendszerétől át kell térni, a szükséges, vagyis a vállalatok által igényelt, i alkalmazott kutatás-fejlesztések útjára, vagyis nem központilag kell irányitgatni, pénzt elosztogatni, annak ellenére, hogy meggyőződés, hogy az alapkutatásokra igy kell csinálni, az szükséges, hogy olyan körülményeket tudjunk,

! fl I n . \

.- 9 -