Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1988-04-20
1 j , • I < i' — 5 — fi 1 |||| - 5 -j A K+F ráfordítások ténylegesen a V . ötéves tervben, átlagosan 5,2 %-kal nőttek, ami alatta maradt az inflációs rátának, de ezen belül csökkent a kutatási beruházásra fordítható hányad. Ez az arány, a V. ötéves tervben 18,5 %, a VI. ötéves tervben, 13,4 %, és 1986-ban, a VII. ötéves terv első felében már csak 11,1 % volt. Ez a K+F tevékenységben romló feltételrendszert teremtett. A romló gazdasági helyzet következtében, a források, nem csak a K+F területen szorultak vissza, de a bevezetéshez, azaz a termeléshez szükséges fejlesztési kockázati tőke aránya is. Ismeretes, hogy a kutatás-fejlesztés-termeléshez szükséges források javasolt aránya 1 a 10 a 100-hoz. Ez az arány nálunk az V. ötéves tervben 1 az 1,4 a 22-höz volt, illetve a VI. ötéves tervben már csak 1 az 1,6 a 17-hez volt. A közvetlen fejlesztést, műszaki szolgáltatást nyújtó témák, a fenntartási költségeken túlmenően, még adóelvonással, esetenként teljes, vagy részleges visszatérítéssel terheltek. E számok tükrében joggal merül fel az az igény, hogy a K+F tevékenységet, műszaki fejlesztés láncolatában szükséges vizsgálni, és értékelni, I személyi, tárgyi, jogi, piaci, és egyéb feltételek ismeretében. Kerületi szinten intézményeink az állásfoglalást magukévá tették, és amit saját erőből meg tudtak valósítani, azt meg is tették. Általánosan megállapítható volt, a műszaki fejlesztés jelenlegi helyzete kerületünkben nem kielégitő, az elengedhetetlenül szükséges szelektivitás tehát szerkezetváltás nem jöhet létre addig, mig a K+F tevékenységhez szükséges, a KB által határozatban rögzitett feltételek nem állnak rendelkezésre. Ilyenek, a társadalom jó műszaki eredményeket befogadó készsége, a vállalkozásokban való érdekeltség javulása, az oktatás segitése, műszaki kultúra elsajátítása. A kutatás,felsőoktatás, és vállalkozások kapcsolatának javulása. Az általunk megkérdezett intézetek, melyek a fejlesztési fő irányokba tevékenykedtek, az MSZMP KB Tudománypolitikai Bizottsága 1976. évi felmérésének megfelelően, alaptevékenységük, az innovációs lánc különböző szférájában helyezkedtek el, az igénybevett forrásokat, és tevékenységüket illetően nevüktől függetlenül , átfogták a teljes innovációs láncot. Ez véleményem szerint gondot jelent a személyi követelmények, a szükséges, eszközök, az érdekeltségi rendszer, a piacszervezés, és egyéb szempontokból. Általános i érvényű problémák voltak. Rövid távú gazdálkodási koncepció miatt érdektelenség az innovációban. Gép,műszer, anyag, deviza hiány, és haszno* ! . _ J §
