Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1984-03-13
t " " ti ' " .. " ti . "ti:tiimtá*i|i|» ' I------■ ——I m i IWff 1./ napirend: Szóbeli ■tájékoztató az 1984-es gazdasági év indításának és a gazdaságpolitikai pártnapok megtartásának kerületi tapasztalatairól. Előadó: Dr.Spilák Antal Mellékelve a jegyzőkönyhöz. Záhorzik elvtársnő: Á Gazdaságpolitikai Munkabizottság az előtt emlitett módon elkészitette ezt az összegzést. A VB megtárgyalta és az ott elhangzott észrevételeket itt elmondta. Kérdés nem volt. Észrevételek : rá Simon Kálmán elvtárs: A beszámoló egy mellékletéhez szeretnék„szólni. Nüen adta vissza, azt ami a KBFI-ben elhangzott. Ez más vállalatokat is érint. Úgy hangzott el, hogy a versenytárgyalások során pl. a KBFI, ÉGI árai magasak. Itt az a kérdés, hogy hogyan lehet itt versenyről beszélni. Most tulajdonképpen nem jó a politikai fekvésünk, a népgazdasági vállalkozásnak szabad utat adtunk, ez már elve vetiti, hogy versenyről nem lehet beszélni; Ennek kapcsán had említsem meg, hogy úgy került elő ez a kérdés, hogy a tokodi briketet felvállalta a dorogi szénbányáktól, ezt a rádió is tárgyalta, amit mi kifogásoltunk is. Az állami vállalkozás a népgazdasági vállalkozással szemben hátrányban van. A költségvetési kapcsolatunk egészen más. Mi ki tudunk fizetni 6-7 milliót bérre, egy polgM'jogi tár_ saság 20 milliót. Egy ilyen milliárd nagyságú beruházást néhány ember meg tudja engedni. Mi az a határ amit egy ilyen vállalkozás meg tud csinálni. Ezek a nagyságrendek is beszabályozhatok. A szellemi termék tőlünk meg el és ezen nem tudunk változtatni, nem tudunk ellene védekezni. Társadalmi szinten helyt kell állni. Én nem a népgazdasági vállalk°zas°}t ellen vagyok, hanem tessék benn nünket egyenlő jogon bírálni. Ez nem volt versenytárgyalás. A mi szabályozóink sokkal szigorúbbak. A tájékoztatásnak is hasonlóképpen kellene eljárni. Ha versenyről van szó, akkor mindenkinek ► • egyenlő esélyeket kell adni. Erdélyi György elvtárs: A vállalat ‘létszám gazdálkodása 79-82 december Jl-ig intenziven növekedett. 1985-ban meglendült a munkahelyek növekedésének számával. Ennél a vállalatnál a létszám leesett. A központi„állományból is egyre többen mennek gazdasági társulásokhoz, vendéglátóegységekhez. Előre meg; kellene vizsgálni, hogy hogyan lesz bizt;osi-‘t;va a létszám„pl.: a Skála Metró is a többi kereskedlmi egységtől vonja el a létszámot. Mi azokat a kedvezményeket nem tudjuk biztosítani amit„ezek a nagyvállalatok. Azért lenne szükség a differenciált bérezésre, ha mar határ°zat van rá, legalább azt tudjuk garantálni, hogy a létszám megáll. A kereskedelemben nem lehet létrehozni GMK-t. Vállalatunknak 200 munkaerőre lenne szüksége ahhoz, hogy a lakosság jogos igényének megfelelően tudják biztosítani az ellátást. 1984-ben meg kell nyitni 5 áruházat, további kettő épités v I n ------------I