Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1980-10-14
fi ' 7 ' , Egyetemeink kutatókat képeznek szervezeti, vezetési ismeretek nélkül. Nincsenek középszintű műszaki szakembereink, mivel Magyarországon a technikusképzést megszüntették. így a mérnökök, üzemmérnökök nagyrésze kénytelen munkaidejének jelentős részét technikusi szintű feladatok megoldására forditani. Óriási alkotó tartalékokat szabadit hatnánk fel ezen a területen. Véleményünk szerint a Kongresszusnak a K+P eredményeinek minél nagyobb %-ban való hasznosításáról szóló határozatának a vállalati fejlesztőintézetekben közel loo %-ban eleget tesznek, ennek ellenére 3o %-kal alacsonyabb az itt dolgozók jövedelemszintje, mint egyéb kutatóhelyeken. Ez nem Ítélhető a munka társadalmi hasznosságának megfelelő jövedelemdifferenciálásnak! Szorgalmazni kivánjuk a nemzetközileg is számottevő eredményt hozó ós gazdaságilag is hasznosítható fejlesztéseknek tudományos minősítő témaként való elfogadtatását egyéni és csoportos formában is. Döntőnek Ítélhető, hogy bár K+P munka nagyüzemivé vált intézményeinkben nem alakult ki a nagyüzemi kutatás - fejlesztés szervezési irányítási módszerei, a munka manufakturális jellegű maradt. Ez részben az általános műszaki fejlesztési színvonalunk, részben a megfelelő érdekeltségi rendszer hiányából fakad. Ezek emelése, ill. kidolgozása sürgős feladatunk. Pelsőbb szerveink felé viszont javasolnunk kell, hogy vizsgálják felül a vállalati K+P helyek feltételeit. Valószínűleg a leghatékonyabb módszer a vállalati tudományos termelési komplexumok kialakítása. Ez biztosíthatja a termelési területek adaptációját, az autarch szemléletek erőteljes csökkentését, nyitást a licenc és know-how vásárlások irányában, va amint a rendszerszemléletű fejlesztésirányitás kialakítását. Végül, néhány szót szeretnék szólni az annyit szorgalmazott kezdeményezőkészség erősítésére életrehivott ujitó mozgalomról. Egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a jelenlegi nehézkes, elbürokratizálódott állapot nem tartható fenn. Módszereit, értékelési rendszerét az elbírálások átfutási idejét kedvezőbbé kell tennünk. Összefoglalva mondanivalómat, a kutatás-fejlesztés területén is csak úgy érhető el szemléletváltozás, ha a kezdeményezőkészséget az eredményesebb munkát a mainál differenciáltabban értékeljük, a társadalom elvárásaival arányos erkölcsi és anyagi elismerésben részesítjük. [ I - 1- i
