Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1974-12-04
I ■ ' ■***! ■ Í ~ I 1 l > I- 14 -helyzet és a nagymértékű fluktuációi. Ilyen körülmények között a vál-I lalatok a béreket nen tudták átgondolt bérezési koncepció alapján fejleszteni, hanem a rendelkezésre álló bérfejlesztési lehetőségeket a munkaerőhiányok áthidalásága használták fel. Ez vezetett többek között ahhoz, hogy a szakmunkások bérének alakulása elmaradt a betanított és segédmunkások bérfejlesztése mögött. Ezt a hibát az 1973* március l-vel végrehajtott központi bérfejlesztés során kellett a szakmunkások javára korrigálni. Ennek az intézkedésnek a hatására na már a vállalatoknál Jobb a helyzet és neg vannak az előfeltételei az átgondolt vállalati bér- és jövedelempolitika alkalmazásának. A vállalatok bérpolitikája helyes irányban fejlődik, A fizikai dolgozók bérezésében a legtöbb vállalatnál a végzett munka arányában kielégítő mértékben differenciálnak; tpvdbbra is javításra szorul nég azonban a szakmailag kvalifikált munka megbecsülése, a szakmák közötti helyes bérarányok kialakítása. A nehéz fizikai munkát igénylő munkakörök- I I nól a gyárak munkaerő gondját gépesítéssel, a technika fejlesztésével kell a jövőben megoldaniaiem a többi szakmához képest feszültséget j okozó bérezoéssel. Problémát okoz kerületünkben a veádéglátólpari dolgozók alavult bérrendsnere. Alapbérüket a borravaló figyelembevételével állapítják meg) ebből sok hátrányuk származik, különösen betegség, nyugdíjazás esetén, A kerületi Párt Végrehajtó Bizottsága 1971, júliusi ülésón foglalkozott f az anyagi- erkölcsi ösztönzés elemzésével#3 a helyenként ószlelS túlzott anyagiassággal. Az igen részletes vizsgálat feltárta, hogy az anyagi ösztönzés mellett elhalványult, háttérbe szorult az erkölcsi ösztönzés. A szenályes,széleskörű beszélgetéseken a munkások élesen bíráltak olyan jelenségeket, hogy egyesek munkájukkal arányban nem álló jövedel:okhez jutnak ós ez nem egyeztethető össze szooialista rendszerünkkel. Ugyanakkor nem szabad teret hdni olyan nézeteknek, melyek minden magasabb jövedelmet elitéinek, függetlenül attól, hogy a társadalom számára hasznos, értéket termelő munkáról van-e szó, vagy nem, A EB, egyrészt elitélte a haráesolással szerzett, munkával arányban nem álló jövedelmeket, ugyanakkor kiállt a végzett munka szerinti bérezés mellett, a jövedelmeknek munka arányában való differenciálása mellett, I L
