Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1973-06-06
. ' I lm mmt g k k X - 2 -A vizsgálat során minden intézménynélfelvetődött az erkölcsi ösztönzéssel összefüggésben a munkahelyi légkör biztosítása. Ennek során sok dolgozról beszéltek, pl# a termelési tanácskozások megtartásáról, amelytől általában azt várják a dolgozók, hogy a helyi feladatokat őszintén ismertessék a vezetők. Elmondták, hogy a budapesti feladatokat általában jobban ismerik mint a sajátjukat. Azt várják e megbeszélésektől, hogy a vezetők komolyan vegyék. Legyen lehetőségük a dolgozóknak, hogy elmondják észrevételeiket és x megvalósuljának javaslataik, ha azok reálisak ós segitséget jelentenek a munka menetében. A munkahelyi légkörhöz tartozik a jó kapcsolaton, megléte, illegve hiánya a beosztottak és vezetők körében, s munkatársak közötti emberi kapcsolat. TÁKI.pl. az igazgatónak van ideje a műhelyekbe menni, de az osztályvezetőknek nincs. Egészségügyi intézményeknél vetették fel, hogy az orvosok, ápolók, kisegitő személyzet között van három lépés távolság* A Pszichotherápiás központban az igazgató az orvosok és ápolónők közötti inteligencia különbségre hivatkozott. Intézmények jellegével összefüggő pl. a mérnökök közötti viszony jó, de a segédmunkások viszonyában már problémák vannak. Általános volt az igény, hogy a vezetők nagyobb„feladatok előtt üljenek le a dolgozókkal ós kérjenek véleményt, tanácsot. Átszervezéseknél gyakran azt H-xnr^<mríry:axxsíic hangoztatják, hogy a jók elmennek a rosszak maradnak - ez általános vélemény. VIDEOTON példa: átszervezés után uj vezetés jött. A régi dolgozók elvárták volna, hogy a vezetők leüljenek ós értékeljék velük az átszervezés tapasztalatait. Az elismerések, kitüntetések is kampányszerűek, általában november 7. és április 4. alkalmából. Egyéb elismerések, melyek helyileg dőlnek el,akkor kerüljenek értékelésre, amikor nagyobb feladatokat elvégeznek. Idősebb munkások nera érzik eléggé, hogy idejük végefelé megfelelő megbecsülésben részesülnek. Általános problémaként merül fel, hogy bizonyos jubileumi jutalmakat nem adják át nyilvánosan, hanem a pénztárban kell átvenni, mint a fizetést. Tudományos intézeteknél felmerült a publikáció lehetőségének szélesítése. Várják, hogy a munkahelyen belül időnként összejöhessenek a szakemberek, vitatkozhassanak stb. Általános probléma a minősítések területén, hogy a szóben elmondottak reálisabbak, mint az Írásos anyag. Itt az a vélemény, a szó elszáll* a leirt anyagban a negatívumok esetleg később nem kedvezően hatnak. A minősítésben ilyen esetekben ós általában a fejlődés leírásának is van helyi, és hivatkozás a kijavított hibákra. Nők helyzete: A határozat megjelenése óta sokat tettek a nőkért. Van előrelépés a nők munkaszerinti megbecsülésében is. Nagyobb gond van a nők vezető beosztásba való állításával. Érv: nőknek több a családi gondjuk, nem vállalnak vezető beosztást arra való hivatkozással, hogy a férj nem veszi jónéven0 tata H Egészséges kezdeményezés is van az anyasággal kapcsolatosan, pl. Meteorológiai Intézet, ahol az egyedülálló gyermekes anyák évi 1000 Et külön juttatást kapnak és külön szabadságot is. Ifjúsági törvény óta a fiataloknál is mutatkozik fejlődés. KISZ-titkárt általában bevonják és adnak véleményére. Jó kezdeményezés az If ju-mémök, s egyéb kiváló óim elnyerése. Ebben a TÁKI élen jár. Sok helyen kapnak segítséget tanulmányaikhoz. Bevonják a fiatal szakembereket a tárgyalásokba, mint szemlélőt. Nagyobb önállóságot kapnak. 1§If: 7 | | - -..-____ - -- - - . ._________________ .. ____ . A
