Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1971-07-07
”1 * i "te."/_ ' ■ V ; " ■ '; . /0;:"' • . ‘ 1 , ■ < 9 j !. I1 I A muhka eredménye egyszer függ a mennyiségtől és egyszer a minőségtől, ezt a kettőt jobban össze kellene vonni, ós olyan ösztönző rendszert kidolgozni,amely a mennyiség mellett a minőségi munkára is jobban ösztönöz* Erre esetleg egy olyan nagy üzem, mint a GVM dolgozhatna ki javaslatot,amelyet azután a kerület többi üzemébe is felhasználhatnának* Kovács Ottó elvtársi A hozzászólásokban több elvtárs említette,hogy milyen körülmények között került szóba ez a téma a mai PB.ülésen. A társadalmunkban végbemenő különböző folyamatok a jelentésben is tükröződnek • Társadalmi életünkben az elmúlt 25 óv alatt végbement egy differenciálódás minden tekintetben,akár az elosztást, akár a fogyasztást nézzük. Ebben a folyamatban mi okozza a problémát ? Hogy ez a differenciálódás ami végbe megy, mennyire objektív és mennyire szubjektív. Milyen mértékű a szubjektív elem ezekben. Mivel ez társadalmi méretekben végbemenő valami elég sok a szobjektivizmus akár az elosztásban,akár a fogyasztásban. Szeretné kihangsúlyozni,hogy nem valami isten csapásáról van szó,hanem olyan objektív helyzetről,ami elől nem lehetett kitérni,s ha nem beszélnének róla, akkor is ez a jelenség megvan. Ha objektiv folyamatnak kell felfogni,akkor azon kell lenni,hogy ezt pontosan körülhatároljuk ós megnézzük,arai káros,miben gyökeredzik,hogyan kell fellépni ellenük. Az elosztást,a munkára ösztönzést nem szabad nekünk pusztán gazdasági kérdésnek kezelni, hanem összakpcsolni minden tekintetben az elosztást a fogyasztást a társadalom ideológiai,politikai kérdéseivel és feladataival. S ebből következik az,amit a jelentés is tartalmaz,hogy vigyázni kell arra,hogy az anyagi és erkölcsi ösztönzés ne különüljön el egymástól, mert összetartozó valami. Persze mindegyiknek van önálló mozgása és létjoga is. De összetartozik,egyik a másiknak a lehetőségét magában hordozza. A társadalmi elosztás ös.zekapcsolódik a munkára való ösztönzés gondjával ós ennek legalapvető kérdése az anyagi ösztönzés.De azért azt is mindjárt hozzá kell tenni,hogy nem jelenthet ez kizárólagosságot,mert sok egyéb más is hat a munka végzésére, amit Papp elvtárs is emlitett. Nem mindegy hogy a munka konkrét tartalma milyen,hogy társadalmilag hasznos,értékes munka e, hogy aki végzi az látja annak értelmét,kiélheti benne alkotói vágyát - ez legalább úgy hat,mint az anyagi ösztönzés. Számit,hogy milyen a munka perspektívája,mert például egy kihalásra itélt üzemben senki sem akar dolgozni,otthagyják a süllyedő hajót ós más területre mennek.Végeredményben ez is beletartozik az ösztönzés fogalmai közé. Hogy milyen az adott munkahelyen a vezetési módszer,az üzemi demokrácia érvényesül e, milyen az adott vezető egyéni magatartása. A belső vezetési módszerek nagy mértékben hatnak a jó, vagy kevéssé jó munkára. Feltétlenül hat, motivál a munkatársi kapcsolat is. Azért próbálta e kérdést komplexebben megmutatni,mert tévúton járnánk, hogyha a munkára való ösztönzésben csak anyagi dolgot látnánk. Csak igy komplexen szabad felfogni es nem lehet úgy számonkérni,hogy csak a jövedelempolitikát vizsgálják meg az adott területen. Ha előbbre akarunk lépni,akkor feltétlenül együttes tevékenység kell a gazdasági vezetés és a pártvezetés részéről,mert mindegyiknek meg van ebben a maga tennivalója. Simon elvtársnak igaza van abban,hogy nemcsak együtt,de összhangban kell lenni a két dolognak. 7£ A ____________ J i r % 0 Xte fii 't * taV.ft- 5YÍ aSÉ®. 3 i *> Üt ✓ PkRu J Á , j. \ te , &
