Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1971-07-07
í i, i§i ■lm f tii . ' ) - 7. -¥ &/'ípyp hí‘ 7M e r s . 3 ' ~ i , 7 %r /Jm St # -#yj X x ?« ív i 11 £ 1«%/ t > ,/ v > _X f 1 i *, v * h ) X | ( mim I Mivel ezen a vállalat vezetése nem tud változtatni,úgy próbálnál; segiteni azon,hogy a vállalati dolgozók igazságosan jussanak a több keresethez,hogy váltakozva osztják be őket, "forgatják a placcot". így érték el,hogy nincs munkaerő hiányuk,sőt már több a jelentkező,mint ahájny embert alkalmazni tudnak. A dolgozók nagyobb kedvvel is dolgoznak és igy remélhető,hogy idővel előbbre tudnak lépni a jobb,gyorsabb,udvariasabb kiszolgálás,a nagyobb tisztaság,rend tekintetében is. Papp György elvtárs: Maga részéről is az anyagot nagyon jónak,átfogónak tartja,nem is vállalkozik arra,hogy minden témán végig menjen,inkább egy pár olyan kérdést vetne fel,amely elsősorban saját területüket érinti. A gyárakban,üzemekben az anyagi ösztönzés elsősorban mennyiségi követelményekre vonatkozik, már a norma-rendszer is igy van kiépítve, s ezen alapjaiban változtatni nem tudnak. Maga részéről egyetért azzal,hogy a minőségi munkát is ösztönözzék. A Ganz Villamossági Müvekben is egyes helyeken bevezették a minőségi munka utáni bérezést,főként azokon a területeken ahol kényes,bonyolult munka folyik. Ennek már volt is eredménye. A GVM-re is vonatkozik a jelentés azon megállapítása,hogy az erkölcsi ösztönzés elmaradt az anyagi ösztönzés mögött mint fogalom. Korábban az volt a nézet,hogy egy erkölcsi elismerés csak akkor ért valamit,ha mellette a borítékban is volt valami. Ma már e téren van javulás, az üzemi demokratikus légkör kialakítása során • Ma már hiányolják a dolgozók,hogy nem kaptak oklevelet a jó munkájuk elismeréséért,stb. Ez egyfajta politikai nevelő munka kezdeti eredménye,még tovább kell ezen az úton lépni. A másik dolog amit megemlítene: a környezet szerepét nern lehet kikapcsolni e témában. Egyetért Szilágyi elvtárssál,hogy nem az uj gazdaságirányitási rendszer az alapja az anyagiasságnak. De van egy adott környezet ós abban kell vizsgálni az egyes jelenségeket, ilyen ez a létszám-mozgás is. Gondoljanak csak viGsza az elvtársak.az uj gazdasági mechanizmus bevezetése előtt az volt a nézet,hogy bizony emberek tucatjai fognak az utcára kikerülni, egész sajtó kampány volt,hogy megnyugtassák a közvéleményt nem fognak a dolgozók az utcára kerülni. Nem úgy történt a munkaerőgazdálkodás,ahogy számították.Az volt eredetileg az elgondolás,hogy a dolgozók azok felé a munkahelyek felé áramoljanak,amelyek népgazdaság szempontjából a legfontosabbak. De a gyakorlatban ez nem következett be, és ma ott tartunk^hogy ezt az áraiást nem tudjuk kézben tartani,megfelelően irányítani. Éppen ezért egyetért a határozati javaslattál,hogy megfelelő szakmai átlagbéreket kell kialakítani,meft ha ez mielőbb nem történik meg, akkor naiv elképzelés marad,hogy a helyzet e téren javulni fog,s hiába szidjuk a művészeket,a tsz-eket,azért változni nem fog semmi. Amig a szakmai átlagbérek nincsenek meg, addig persze hogy elmennek az emberek a tsz-be,ahol kapnak 20.-Pt órabért is ugyanazért a munkáért,amiért egy gyár csak a felét tudja fizetni. A következő,amivel teljesen egyetért - ez a munkahelyi légkör szerepe. Ez különösen fontos ilyen nagy üzemekben,mint a GVM,ahol viszonylag szűk helyen 5.000 ember dolgozik együtt. Vannak üzemrészek,ahol gyengébb a kereset,van ahol jobb. Tény az,hogy ott,ahol jé a szükebb üzemi légkör még akkor sem mennek el az emberek,ha kevesebbet keresnek. Vannak olyan üzemrészek,ahol nem alakult jé légkör még ki,onnan nagy az elvándorlás a viszonylag magasabb kereset ellenére is. II ? || ;;Í0f§l /'litáT ra ' I V - - - - - ~ ---------------------------------------------------------------------------
