Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1969-11-19
^ - Hasonlóan nyugtalanítónak tartják a nemzetközi kommunista mozga-i lomban fellelhető ellentmondásokat. Ezek közül is a romániai ós a jugoszláviai problémák vannak előtérben. Elitéli az egységet gyengítő álláspontjaikat, de annak ellenére, hogy 1958 óta a nacionalista hatás a munkások soraiban valamelyest visszaszorult, ezeknél a kérdéseknél mégis található nacionalista ala’fini Pókon hangoztatott nézet.- Többféle véleménnyel lehetett találkozni a közel-keleti helyzetről. Az Izraelt mentegető álláspontok mellett (bár közel sem olyan filoszemita módon, mint az alkalmazotti kategóriákban) vannak lebecsülő ahg hangok az arabokat illetően: "kár ezeket támogatni, úgyis már erőnkön felül adunk nekik", á ||| | "az egész azért történt, mert Nasszerék élezték ki a helyzetet", stb.- Ugyancsak megoszlanak a vélemények a legutóbbi, Nyugat-Berlinnei kapcsolatos események megítélésében. Akadnak olyanok is, akik azt mor.dják, hogy "mi feszítettük túl a húrt és végül mégis leégtünk. " Arni az előtérben lévő egyes ideológiai, kérdést illeti: \ | - A párt szövetségpolitikájának alapgondolata általában megértésre || talál, vagyis hogy a munkásosztálynak együtt kell mennie szövetségeseivel. De amikor már a konkrét kérdésekről van szó, a helyzet nem sokban különbözik az 1858-ban megállapítottaktól. így például ma is van parasztellenesség, legfeljebb a kifogásolt kérdések változtak. ("Magasabb a parasztság életszinvona- _ la, mint a munkásosztályé11, Mmiért mindég csak a munkásosz-^ tály viseli11, na kormányzat most többet segit a mezőgazdaságnak, a paraszt- — ------ságnak, mint a munkásosztálynak", stb. ) Ugyanakkor az értelmiség ellenesség már nem olyan éles, mint volt, legfeljebb a már emlitett kategórizálással kapcsolatban lobban fel újból. Ez azonban inkább vezető-ellenes, mint általában é r uelmi ség- ellene s.- Kerületünk munkásainak többsége a szocialista demokrácia érvényesülésének lehetőségeit biztosítottnak látja. De a gyakorlatban hivatkoznak példákra, amelyek ezt a lehetőséget kifejezetten formaivá teszik. (Pl. előfordul, hogy a párt és a szakszervezeti vezetőségi tagok cseréjénél csak utólag értesüi.m.í az eseményekről, mert a döntést valójában a külső és felsőbb szervek
