Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1966-01-25
Troüibitás elvtárs egyetért a beszámolóval, amelyet i..en alaposnak, átfogónak tart. Igazolja az anyag, hogy ezen a téren van elég tennivaló. Üokosodik íz utóbbi időben az ifjúsággal foglalkozó ér tegezi etek száma, aui érthető, mer t az ideeí lógiai irányelvek is ezt adták feladatul. Az Grszdyülés is foglalkozott a koz ég iskolás ok problémáival. Ezek a tanácskozások alkalmasak arra, hogy közös megállapodásra jussanak az alapvető kérdésekben. Hogyan induljunk el az utón? Véleménye szerint meg «ell nézni, hogy kikkel kelx együtt végezni ezt a munkát, milyen erőmre támaszkodhatunk. Az iskolák nevelő-szerepével foglalkozik. A gyermek 6 eves Korától 12 éven át az iskola ráhatásának van kitéve. Bár ez a ráhatás nagy, azért nem szabad || a szülői ház, a csládi nevelés fontosságának kérdését szem elől téveszteni, bök probléma hangzott el az iskolákkal kapcs ólaiban:"Baj van az ősz tályozásokj kai.", "nem törődnek a beiskolázással", a nevelés gyenge lábon áll" stb. Elmondja, hogy a kerületi pedagógusok felkészültsége megfelelő, jobb a budapesti átlagnál. Azonban szórványosan előfordul, hogy nem a szakos tanárok tanítanak. Ennek vizsgálata, felmérése folyik. Hagy számmal van olyan pedagó*|| gusunk, akik 1952 előtt szerezték diplomájukat . Ezeknek a politikai oktatását biztosítják. iff; Tavaly megjelent az általános iskolai nevelési terv, most megjelent a középiskolai nevelési terv is. Bár ez is fontos, de a legjoboán megszerkesztett nevelési terv, ami le van irva sem tudja pótolni a nevelési munkát, annak színvonalának emelését, A vita során felmerült a kixakx beiskolázás kérdése. Ezer in .e társadalmi üggyé válik kerületi értelemben is. Korábban még azt mondtuk, hogy a középiskolai végzettséget általánossá kívánjuk tenni. Utal a nehézségekre. Sajnos ; 1; ennek eredménye az, hogy sok mai III-IV-osztályos igen gyenge sznvonalu tanulmányi munkát ért el. Ott tartanak, hogy érettségi után majd ismét problé-|| ma lesz, hogy szakmát tanuljanax. Ezek /..őzül többen mehettek volna már a 8. általános után szakmára, és közben, ha kedvük van, még mindig lotehették volna az érettségit esti iskolában. Hiba volt, hogy "pályairányítás" helyett azt mondták, hogy "beiskolázás". Utal arra, hogy most ebben a kerületben esti tagozaton többen mint 4ooo-en tanulnak. Ezek között sok a 25 évnél fiatalabb, Segítséget kérnek az elvtársaxtól is, hogy a gyerekek megfelelő pályára való || irányításába belefolyjanak. _ Nagyon sokat i.aptak most ezen a PB ülésen - ezért köszönetét fejezi ki. Kui ez elvtárs /Bp-i KISZ-Biz./ a KISZ szemszögéből fűz néhány megjegyzést a vitához, tart amit igen tanulságosnak tartott. Az ifjúság a társadalom szerves része. Az idősebb nemzedék is részes az ered- ; menyekben - hibákban. Lehet-e jóba az ifjúság, mint a társadalom adott esetben? Érzése, hogy egyes vonatkozásokban lehet jobb és lehet rosszabb is. • •. Bizonyos sajátosságok vannak, amiket ki kell emelni az általános képből. Olyan problémával állunk szemben, hogy az ifjúságnak sok esetben más élményanyaga van, mint az idősebb nemzedéknek. Jogosan mondjuk, hogy az ifjúságnak a kapitalizmus keserveiből nem volt része, f De ennek van negativ oldala is. Sokszor nagyon automatikusan veszik azt a kér lést, hogy "hiszen itt szocializmus 1 van. A fiatalokat nekünk kell szocialista emberré nevelni. Sokszor a mai fiatalság magasabbra tör, mint a megelőző nemzedék ós sokszor más élményanyaguk van. Fontosnak tartja a KISZ aktivisták stabilitásának kérdését és a nevelők politikai képzését.Beszél arról, hogy van sok olyan, aki "szervezetileg aktiv" | azonban ideológiai kérdésekbe nera bonyolódik bele. A KIEZ-nek nagyobb súlyt kell arra fektetnie, hegy az élet pozitív, tehát szocialista tartalmú tényeire jobban felhívja az ifjúság figyelmét. Taggyűléseken is gyakran tapasztalható, hogy csak a negativ jelenségekről van szó. A jelszavak kevésbé agitálnak, mint a tények. Érdekes átgondolni, hogyan értékeljük ifjúságunk lelkesedését napjainkban. Ezzel kapcsolatban utal a határozati javaslatra. Kifejti, hogy a lelkesedés útja, módja tartalma is történelmileg változik, 1946-4-c. évi formákat várni ma nem reális dolog. 7 mmiM ' I-* --------------------------------——^——wi A |j ^ * ~ á> ~
