Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.7.a/3)

1965-01-19

. 1 I .ggggg gg : ' .01 : 7'g-g.'. 'gA 7 'gra- 7Y? .7. 11 :Yggg--g gggg;.g 7'í ::; ggggg' 77g'.''''-..77'7' gg7'?. ggg.g 7 7’ 7-77''' 77::v7.g'gg- 77g 7;777':'■■■-■g’ g77)77"77''g .gg7.A'/7)7:'; '7 7'7' g; ©:77ff§| A tudományos életben spk munkánk lesz az uj kormányhatározattal ez politikai kérdés is. Vannak olyan becsületes emberek, akiket csábit a pluszkereset - aztán vannak olyanok is, akik nem mond­ják meg a véleményüket valamilyen kutatási témában, ha az hely­telen, - mert hátha megharagszanak rá az emberek.Mindezek olyan jelenségek, amelyeken igen szívós, következetes munkával lehet csak változtatni. A tudományos kutatás rentabilitásában kell ren­det teremteni! Koordináló bizottság létrehozása megtörténik a közeljövőben. E bizottség munkájában a mi tudományos bizottságunkkal bizonyos mértékben kapcsolatot tart. Véleményem az, hogy e kapcsolat a feladatok jobb végrehajtását fogja elősegíteni. /D.K./ ms. Hunyadi et: Az előterjesztés alapjául két kérdéssel kiván foglal­ta^ kozni a munkafegyelem és a takarékosság kérdésével. Gáspár et, hozzászólásában olyan hangot ütött meg, amely kellő erőt és bátor­ságot ad ahhoz, hogy ezekkel a kérdésekkel meg tudjunk küzdeni. Amit elmondott húsba ós vérbe vág, osztályharc kérdése. Arnegtett intézkedések lényegében kritika munkánk felett, hibákat követtünk el, azonban ennek felismerése erőt ad ahhoz, hogy ezeket a felada­tokat megoldjuk. Az elmúlt évek során sokat beszéltünk a munkafegyelem megHjrit szi­lárdításáról. Objektív adottságok nem tettek lehetővé, a jogsza­bályok sem, hogy megfelelő intézkedéseket tudjunk tenni. A társa­dalomnak egy adott fejlődési fokánál szükség van a demokrácia bő­vítésére ós szélesítésére. Az utóbbi időben az adminisztratív in­tézkedések nem voltak kellő összhangban a demokrácia szélesítésé­vel. Ebben meg kell találni az összhangot. A jelen pillanatban hathatos adminisztratív intézkedésekre is szükség van, mert csak akkor tudjuk a munkafegyélmet helyreállítani. Az álhumanizmust fel kell számolni, az a kommunista humanizmussal nem azonos. Nem a be­­csületes emberekkel szemben hoztak intézkedéseket, hanem azokkal szemben, akik megszegik a törvényeket. Nem a becsületes emberek ellen folytatják le a fegyelmi eljárásokat. A törzsgárdával sehol sincs baj. A Munka Törvénykönyv széleskörben biztosítja a fegyelmi lefoly­tatásának jogát az igazgatónak, és messzemenően védi a társadalmi tulajdont is. A Ganz Villamosági Müvekből hoz fel példákat a társadalmi tulajdon megsértőivel kapcsolatban, de ezekből a példák­ból általános következtetéseket is lehet levonni. A társadalmi tu­lajdont leszűkítettük, lényegében csak az képezi a társadalmi tu­lajdon ellen elkövetett büntettek, amit ellopnak. Ez azonban a leg­kevesebb, Gyáron belül sokkal több és nagyobb lehetőségek is mutat­koznak a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűntettre. A Ganz Villamossági Müvek szakszervezeti bizottság titkára küldte meg a III.negyedévre vonatkozó társadalmi tulajdonba ütköző károkról a jelentést, ami több tízezer forint. A társadalmi tulajdonnal a vé­delme nem ott kezdődik, hogy meg fogjuk az üzemi szarkákat, hahem ott. hogy ne selejtet gyártsanak. A művezetők javaslatára az igaz­gató olyan intézkedéseket hozhat, hogy a többszöri rossz munka után a legalacsonyabb kategóriába sorolhatják az ilyen dolgozót. ■ff 7 Jo i «;|g7g‘ i r - 9 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom