Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1964-10-23
r « s . L fr t Balos: dogmátizmus bírálatát, személyi kultusz idején kialakult módszerek bírálatát jobboldali elhajlásnak tekintik. Balosság nyilvánul meg a párt politikai vonalának olyan fontos területével szemben mint a szövetségi politika, származás szerinti kategorizálás eltörlése, - mi az ellenforradalom leverése óta leggyakrabbáíl politikai munkánk során ilyen balos nézetekkel csatáztunk. Ezért alakult ki az, hogy ez mindennél fontosabb. Ma is jelentkezik a balosság olyan formában: "hogy az életszínvonal emelése, az életszínvonal emeléséért folytatott harx kispolgári ái«ixxaiaiái8±^xHÍ«xx életszemléletet, életformát szül,"1,' "Ne törekedjünk annyira az életszínvonal emelésére" - ez helytelen, zt is mondják: a párt által megjelölt feladatok prózaiak, nem elég lelkesítők, - nem elég forradalmi feladatok. /Pl. "Dolgozzák kicsit jobban", stb., stb./ Jobboldali nézetek. A revizionizmus 1956-ban Magyarországon politikailag olyan YS vereséget szenvedett, amelyet soha nem heverhet ki. Ebből nem az következik, hogy megszűnt, vagy nem kell vele számolni, hanem az, hogy kevésbé nyilt formában jelentkezik, de azért befolyása van, ez sok jelenségből látszik. Pl. dogmatizmus és személyi kultusz kritikáját, amit a párt kezdeményezett és aminek felszámolásáért . a párt harcolt, úgy fogják fel, mintha a marxizmus-leninizmus és a pártmunka időszerűtlenné vált volna. , l . ! j Igen sok szó esett az elidegenedés elméletéről, amely ma a nyugati ideológusok között felkapott elmélet, ők marxista elméletnek nevezik. A marxizmusnak van megállapítása az állam elidegenedésére, olyan társadalmakban mint pl. a kapita- I V lizmus - de ezt általánosítják, mintha a prol.dikt. állama is elidegenedett j állam lenne, tervgazdálkodás stb., holott ez az elidegenedés aÜBBhsufcá ellen I ^ ható tényező. Olyan veszélyes törekvések jelentkeznek, hogy a kapitalizmusnak minél több elemét Yrt építsük be a szocializmusba. Nagy problémánk a békülékenysóg, ami a marxizmusleninizmus tói eltérő nézeteket vallókkal szembeni kritikátlanságot hirdeti. Jobb• j oldali törekvések jelentkeznek abban is, hogy a szocialista demokrácia kiszélesi, tósót liberalizálódássá torzítják és abban is, hogy a mai kapitalizmus viszonyait idealizálják. Az Ideolgóiai Konferencia egyértelműen foglalt állást, hogy nincs igazuk azoknak, akik a párt politikájának megváltozását hirdetik, a párt ugyanazt a vonalat hirdeti. Különböző idegen eszmei áramlatokkal szemben fellépünk, ha más eszközökkel is, mint néhány évvel ezelőtt. Legfontosabb feladatunknak kell tartani a különböző területeken megnyilvánuló eszmei renyheség leküzdését. II. Békés egymás mellett élés és ideológiai harc összefüggése. A vita megállapította, hogy a békés egymás mellett élést nem szabad úgy felfogni, mint kibékülést a polgári ideológiával. A békés egymás mellett élés a nemzetközi méretekben folyó osztályhárc formája. Két ellentétes világrendszer között, folyó gazdaságpolitikai és ideológiai harc megnyilvánuláaa. A kapitalisták ma más eszközökkel harcolnak, a "feliaaitás" eszközeivel. Ez arra irányul, ho^y országainkat egymással és a szovjetunióval szembe állítsa. •• i j ; :33Wi331&3333337)30010033/010073333 ■ .■ ■ g) ..■''■ff ,g ■ © - 8 . Ygg.g „gggYYgg M Y , „ % . wt ■. . © 'g -7 ’ ,^viY____________ ->Y . g.... > . > * fl I
