Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1964-08-15
n~ ; - 5 -1 továbbra is megmaradt. Vagy talán a párttagok nem hajlandók áldozatot 1 vállalni a pártért? Nem igy van! Mert ha a helyzet kiéleződne, akkor hajlandó lenne mindenki a pártért minden vállalásra/ Egyik -másik helyen az ideológiai élet nem olyan élénk, nem olyan mozgalmasak„a politikai foglalkozások, mint ahogy annak lennie kellene.' Reagálni kellene bizonyos megállapításokra, mégis a párttagság elengedi a füle mellett a megjegyzéseket. Az anyagi ösztönzés, ami „hozzásegít a munka jobb végzéséhez, megvan döntő részben, de az erkölcsi ösztönzésnél viszont érdemes lenne megt nézni, nincs-e valami hiányosság? A nemzetközi„mozgalomban az a főtörekvés, hogy a békét fenntartani, a békés egymás mellett éléssel. Az osztalyharc területén nem mutatkoznak olyan jelenáégek, mint régen, hiszen felszámoltuk az osztályokat, mégis az osztályharc frontján nehezebben lehet eligazodni most, mint az osztályharc effektiv idejében/ I Végső következtetésem az, hogy a politikai és ideológiai munkát növelni kell a kerületben és ebben az irányban kell nekünk sokat tennünk/ Javasolom, hogy a PB. erre a kérdésre nagyobb súlyt helyezzen az előbb y elhangzottak alapján/ í. ... ] ff • Javaslom még, hogy helyes lenne, ha sokkal tervszerűbben foglalkoznánk a pártfunkcionáriusokkal• Frtem ezalatt, hogy az illető elvtársakkal üljünk le és többé-kevésbé közösen alakítsunk ki azt vele, hogy a párt mit vár tőle a jövőben és milyen elképzeléseink vannak vele a jövőben.' Pl. azt várjuk tőle, hogy elvégezze a ML.esti egyetemet, vagy középiskolát, hogy a feladatot, amit tőlünk kap, megfelelően, jól elvégezhesse, funkcióját jól betöltse. Tehát közösen vele alakítsuk ki a jövőbeni tennivalóit/ A másik, amit helyesnek tartanék, hogy többször beszélgessünk el egyénileg az elv£ársakkal a jellembeli formálásukat illetően. Véleményei az, hogy sok értékes ember van a mi kerületünkben. Fennáll ugyanis a veszély, hogyha nem sikerül tovább javítanunk a kádermunkát, nem islerjük fel értékeinket, veszteség ér bennünket/ . Ez a munka nagyon nehéz, kevés az apparátus erre, a P.B/ egészének I tart kellene ezzel foglalkoznia. Y y|v . ra - táj - ; j;; Y , Molnár et:Az u.n. rosszul értelmezett anyagiasság ellen következeten fel keli vennünk a harcot. Nem engedhető meg pl.állami vállalatok olyan viselkedése a másikkal szemben, hogy csak anyagiak ellenében teljesítenek bizonyos feladatokat. Ez szorosan összefügg a kádemeveléssel. vagy pl. a mezőgazdaságban, a vetőmag csak akkor kerül a földbe, 7 ha ezért külön díjazást kapnak az emberek/ Az ilyen dolgoknak nem szabad természetesének lennie a mi államunkban.' Az a javaslatom, hogy a P.B. a legradikálisabban lépjen fel ezekkel a jelenségekkel szemben. Simon et: Prieszol elvtársnő meghatározta azokat a területeket, amelyek tartalmilag fontosak a kádermunkával kapcsolatosan: 1// a marxista képzés meg nem becsülése | 2,/ kritikai szellem 3*/ anyagiasság s Ez a 3 dolog tulajdonképpen egy, - kapcsolat van közöttük. /// ; ' ' íf I l-Y () I — —--------------- *
