Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1962-02-01
' ;■ i" • ' ■- 4 -többször át kellett dolgozni. Ennek oka részben az alapszerv vezetőségi ff tagjainak hiányos.felkészültsége. Gyenge volt a beszámoló néhány olyan alapszervezetben is, ahol a vezetőség megfelelő politikai felkészültséggel és hozzáértéssel rendelkezik. Volt, olyan titkár, aki lebecsülte a kollektíva erejét, nem a helyi sajátosságnak megfelelően értékelte a végzett munkát, hanem különböző újságcikkek lemásolásával állítottaössze a beszámolót /pl. Cipőipari KT3z, Király-fürdő stb./-r Az első szakaszban lezajlott taggyűlések főleg a német kérdéssel és a XXII.kongresszus programtervezetével foglalkoztak. A XXII.kongresszus megnyitása után sorra kerülő taggyűlésen már elmélyültebb en foglalkoztak a kongresszus jelentőségével és anyagának ismertetésével, A taggyűléseken visszatükröződött az általános politikai hangulat. így pl. a ^ személyi kultusz és következményeinek nyilt feltárása, valamint az albán-kinai párt állásfoglalása. E kérdések több helyen bizonytalanságot is okoztak. Megmutatkozott pártvezetőségeink önállótiansága, bátor határozott állásfoglalásának hiánya; E kérdések tisztázását a felső szervektől várták. A kér. PVB, részéről is hiányzott a gyors tájékoztatás., A XXII.kongresszus határozaténak megértetéséhez segítséget adott a K.V. novemberi határozata, vezető elvtársaink nyilatkozatai. A későbbiek folyamán ezekben a kérdésekben helyesen, a párt határozatának szellemében folyt a politikai munka és a XXII.kongresszus főbb elvi kérdései megfelelő helyet kaptak a beszámolókban. A taggyűléseken a belpolitikai helyzet ismertetése során különösen kéO kérdés csoporttal - a II.ötéves terv legfontosabb feladatainak ismertetésével és a mezőgazdaság szocialista átfl.okításában végbement fejlődés> sel - foglalkoztak- Alapszervezeteink e kérdéseket szorosan összekapcsolták a helyi feladatokkal. A taggyűléseken sok szó esett továbbá az adott területen folyó gazdasági munka megjavításáról, a hibák feltárásáról és kutatták azokat az okokat, amelyek a jobb eredmények'elérésének útjában állanak,. Elmondható, hogy a taggyűlések többsége kellő szakértelemmel foglalkozott a gazdasági és szakmai munka értékelésével /'pl. a Kükment Gottwald Középgépgyár alapszervezotében, vagy a Nagygépgyár taggyűlése./. Néhány kivétellel, valamennyi alapszervezetünkre elmondhatjuk, hogy a taggyűlések valóban munkaértekezletek voltak, a kommunisták olyan tanácskozó-., ' S \ . . ' $ * - -" ' v
