Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.7.a/3)

1960-12

» . «- 5 -Jól tudjuk azt, hogy az Egyesült Államok politikai irányadó tényezői nem azok *a vezető személyiségek, okik az állam­­elnöki, miniszteri székekben az Egyesült Államok politikai meg­nyilatkozásait képviselik • hanem azok a különböző tőkés érdekelt­ségek, amelyek a hatalom tényleges .birtokosai és akiknek a maga­tartása az Egyesült Államok külpolitikáját mo .határozza. (Ezeknek a tőkés érdekeltségeknek az •"■z érdeke, hogy "Kennedy hivatalba lépése után úgy jelenhessék meg a bel- és a külpolitika porondján, mint aki rendezetlen 'gyek rendezéséhez fogott hozzá. Ennek kö~ • vetkezőében az Ei sonhov/er-admini sztr.áció kapta élőiének „utolsó heteire az úgynevezett piszkos munkák elveszését. Kongóban, Laoszban, Kubában, Latin- Amerika egyéb tájain az Ei. onhov/er­­admihisztráció élete utolsó hónánjaira, heteire azt a feladatot kapta,- hogy a provokatív reagálásokkal, a haladó és forradalmi erőkkel szemben menjen ol végső határig, egészen addig ,„arai . már a háború szélét jelenti, de még nem jelent tényleges háborús állapot előállását. Ezt követően a Kennody-ndminisztrációnak a„ ••liivatalbalépése után. ol fog kezdődni ezekkel a kérdésekkel való pj stilusu fo ..lalkozás, emollgvl igyekezni fognak az Egyesült Alias 1: nemzetközi tekintélyét, az Egyesült„Állomok vezető körei­nek ^belpolitikái és külpolitikai tekintélyét, abból a mélységből, amelybe az Eisonhowor--adminisztráció utolsó szakaszában jutott, kisegíteni. ............. A moszkvai nyilatkozat a nemzetközi helyzet megér­tésében tehát avonatkozásban is nagy segítséget nyújt nekünk, •hogy a nemzetközi.élet eseményeit igy, mozgásban mutatja ‘be, az antiinperialísta harcnak a porspoktivájában, az imperializmus ö-sszeomlásánalc, a szocializmus világméretű győzelmének a perspek­tívájában. És ha a nyilatkozat tanulmányozását, a nyilatkozatnak ezt a sajátosságát érzékeltetni tudjuk előadásokban, beszélgeté­­• . sekben, akkor lényeges segítséget tudunk ahhoz nyújtani, hogy öleikkel foglalkozunk, azok a nemzetközi- helyzetet no valami el­képzelt statikus éllapotban lássák,hanem valóban abban a reális mozgásban, amelg/ben a nemzetközi helyzet alakult. Ezt a mozgást akkor tudjuk igazán jól, a szociálist . irodalom tételeinek meg­felelően érzékeltetni, ha r legutóbbi évek eseményeit a szobialis­­ta irodalom megnyilatkozás; őaiaic az összehasonlításában nézzük. Rendkivili tanulságos a XX. kongresszus nemzetközi ■ elemzését összehasonlítani a XXI. kongresszus nemzetközi elemzé­­► sével. Meg nagyobb élmény lesz nyilvánvalóan a XXII. kongresszus nemzetközi elemzését összehasonlítani az el v: két kongresszus elemzésével. De ennél kisebb feladat is nagyon, tanulságos. Az 1957-ös moszkvai nyilatkozatot érdemes összehasonlítani a legújabb moszkvai nyilatkozattal, s ha valahol az elvtársak a moszkvai nyilatkogat tükrében, a nemzetközi helyzet alakulásával foglal­­, koznál:, akkor nagyon tüdő: tanácsolni azt, hogy a foglalkozáshoz olvassák el egymásmelleit az 1957-os nyilatkozatot és a legújabb nyilatkozatot. En itt az előadás harmadik pontjában azt a változást, amely bekövetkezett a nemzetközi helyzet alakulásában, annak az 1 uj időszaknak az előállását, szinte uj korszakinak vagy szakasz­nak előállását, amely bekövetkezett az er .viszonyok eltolódásában, a két nyilatkozat összehasonlítását mérem fel röviden, mégpedig három p ntban, | r ■ b —— — I——----------------------------_ .

Next

/
Oldalképek
Tartalom