Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1958-04-10
J ' ' f ^ 1 - 3 -* I* Értékelve a tanácsülés és az állandó bizottságok; mint kolkoktiv testületek működését, megállapítható, éppen az előbbi'adatokra hivatkozva, hogy azok az elmúlt évek alatt lényeges fejlődést mutattak. Ha azonban az érintett testületeken belül az ahhoz tartozó egyes tagok működését értékeljük,'mór kevésbbé eredményes képet nyerünk. Megállapítható ugyanis az, hogy úgy a tanácsülések, mint az állandóbizottsági ülések résztvevői közül viszonylag még mindig sokan passzív magatartást tanúsítanak. közérdekű kérdésekkel kevésbbé, vagy egyáltalán nem foglalkoznak'j a testület által elhangzott'határozati javaslatokat.illetően nem foglalnak óllést, és még mindig gyakran előfordul, hogy feladatuknak eleget tenni vélnek azzal, hogy bizonyos kérdésekben felszólalnak, de hozzászólásuk hatása már annyira sem érdekli őket* hogy az ülésről eltávoznak. * ' ... Vannak olyanok is, akik ugyan & testületi üléseken résztvesz'nek, de lakóterületen munkát nem fejtenek ki. E hiányosságok felszámolása a Pártnak,a kerületi tanácsnak számos tennivalót ad. A lakéssággal való érintkezésnek legközvetlenebb formái a tanácstagi beszámolók; tanácstagi fogadóórák. E téren eredményeink nem kielégítők.' A tanácstörvény előírása szerint minden tanácstagnak legalább kétizben ^ la kell számolni választóinak a tanács munkájáról és saját maga végzett tevékenységeiről és a választóktól kapott közérdekű megbízások teljesítéséről* • Eveken keresztül a tanácstagok majdnem kivétel nélkül eleget tettek ezen kötelezettségüknek. Kivételt képeztek azok, akik betegség, vagy tartós távoliét miatt, vagy más egyéb okból nem tudták beszámolójukat megtartani*. Ezeken a beszámolókon átlagosan a választók kb, 10-15%-a jelent'meg. Ez volt az átlag, ^mellett voltak kiugróan jó és gyengeeredmények, Volt olyan tanácstagi beszámoló, aiiielly en í?o-en is megjelentek, viszont volt olyan is, smelyem csak 15-en jelentek meg. Ezek a számszerű eredmények is mutatják, hogy az említett időszakban a tömegkapcsolatok épitése terén döntő eredményt elérni nem- tudtak. Egészséges az lett volna, ha a választóknak legalább 3o-4o%-a átlagosan meg jelent vcrlna a beszámolókon, vagyis 'egy beszámolón legalább 15o-2oo választónak kellett volna megjelennie. k 4 " * ^ Az is igaz, hogy a meglévő lehetőségekkel sem éltünk minden esetben, ' Annak ellenére, hogy a kerületi tanács hatásköre nem volt kielégítő, s emiatt a lakosság jogos igényeit nem tudták mindig kielégíteni, még is jobb munkával és gondosabb szerve zéssel.a tömegkapcsolatokat jobban tudták volna fejleszteni és Így a tanácstagi beszámolók iránt az érdeklődést jobban fel tudták volna kelteni.-Mert pl, a múltban több ízben előfordult, hogy a tanácstagi beszámolókon a lakósság részéről elmóndot panaszokat, észrevételeket nem vizsgálták meg gondosan, nem tettek meg mindent annak megszüntetése; vagy megvalósítása érdekében, A panaszokra sokszor sablonos válaszokat adtak, még akkor is. amikor a kerületi tanácsnok lett volna hatásköre gyors és határozott intézkedésre. A tanácstagi fogadóórák látog; tottsága csökkenő tendenciát mutat. Egyrészt azért, mert a tanácstagok nem mindig tudták elintézni a Idcósság által felvetett panaszokat, másrészt a lakósság nem vért egy hónapot -. panaszával, problémájával, hanem nyomban felkereste a- tanácstagot, akér a lakására, akár a munkahelyén. Ennek a gyakorlatnak hatásaként a területi fogadóórák jelentősége lényegesen csökkent, ?/ í I
