Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1957-09-05
''flwemmwemesstoc^;' ► .' . fi ' I i - «k * I ' Jegyzőkönyv. ► Felvétetett a II. kér. Pártbizottság 1957. IX. 5-i ülésén Jelen vannak: a P.B. tagjai, kivéve a szabadságon lévő Bárd, Cservenkáné, Bugár és Ács elvtársakat. Meghivottak: Rédei Jenő, Nagy György, dr. Kovács István, Latkovicsné elvtérsak. Napirendi pont: A kerületben az értelmiség között végzett politikai munka tapasztalatainak megvitatása. Dóba elvtárs: az írásos jelentéshez kiegészítésül kifejti, hogy az értelmiség októberi megingásának többféle oka is van. Egyrészről az évtizedes nacionalista uszítás mély gyökeret vert ebben a rétegben, másrészről a viszonylag felületes marxista képzettség volt az oka annak, hogy az októberi nacionalista jelszavak még a képzettebb elv^ társak közül is sokat megzavartak. Hozzájárult a megingáshoz az általuk tapasztalt bürokrácia és szervezetlenség is. Taszította az értelmiséget a dogmptizmus és szektáriénizmus is. Az alapszervek megkezdték a műnkét az értelmiség körében, azonban ez a munka még nem elég tervszerű. Akadályozza az eredméryek elérését sok helyen még a meglévő bizalmatlanság, és különböző ellentétek, melyek mögött nem szabad minden esetben a jobboldali és baloldali nézetek közötti harcot keresni, mert igen aokesetben egyszerűen személyi ellentétről van szó, azonban az is akadályozza a megfelelő légkör kialkulésát*-Hiényossága még az értelmiség között végzett politikai munkának, hogy a nevelő munkánk igen szürke. Kéri, hogy a P.B. tagjai segítsék ezt a munkát konkrét javaslatokkal arra vonakozólag is, hogyan lehet megvalósítani e területen a differenciált vezetést és milyen közvetett eszközökkel lehetne az agitációs munkát megjavítani. ^ Simek elvtárs: A jelentést jónak találja, A munka megjavítására a következő javaslatai vs nnak: 1, a P.B. a 18 kutató intézet kérdését külön napirendként vitassa meg. 2. 1949 óta nem volt az intézetben meg lényegében,a felsőbb pártszervek ellenőrző munkája. Ennek az is volt az oka, hogy vita volt a kutató intézeti pártszervezetek jellege felett /hivatali f vagy nem/. Most a kér. P.B'. feladata, hogy a rendszeres ellenőrző munkát megszervezze. Ezenfelül vegyen részt a P.B. az intézetek kéderfejlesztési tervével kapcsolatos munkában is. % Az a tapasztalat, hogy nagy nehézségben ütközik az intézet politikai megerősítése, mert. a meglévő státusokat nehéz betölteni, mert az üzemekben sokkal jobbjn keresnek a mérnökök, mint a kutató intézetekben. Itt azt a megoldást javasolná, hogy felsőbb pórt - szervezetek nézzék meg az egyetemi pártszervezetek munkáját, mert már ott kellene a. pártépitési munkát erőteljesebben elkezdeni, i hogy az egyetemről kikerülő fiatal mérnökök valóban politikai erősítést adjanak az intézményeknek, ahová az egyetem után kerülnek. 4. A Népfront politikát ki kellene szélesíteni a kutató intézetek felé és ebben a munkában részt vennének a volt MDP tagok is. Az intézeti pártszervezet munkájában \e n eredmény. Az intézet értelmiségi <dolgozói közül többenvoltak, akik mór o .november-decemberi sztrájkok idején is elitélték a sztrájkot. Ma már egyre nagyobb számban kö-I '-------------------------------------------------------------------------------r^— i ^ 1 .i