Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.7.a/1)
1985-02-16
1 ► L - 87 - I > teteti" ' A gazdasági épitőrnunka fejezetnél hiányolom azt, hogy semmilyen észrevétel, álláspont nincs a mezőgazdaságra vonatkozólag. Tudom, hogy a II. kerület az országnak nem valami fontos mezőgazdasági vidéke, de ebben a kerületben van néhány mezőgazdasági érdekeltségű intézmény /pl. kutatóintézet/. Nehezen tudom elképzelni, hogy azokból ne érkezett volna erre vonatkozó vélemény. Intézetünk például észrevételezte az Irányelvekben azt a tételt, amely szerint "a mezőgazdaságnak ahozamok növelésével és a fajlagos ráfordítások csökkentésével fokoznia kell jövedelmezőségét". Álláspontunkban azt jeleztük, hogy ez is nagyrészt ipari probléma, a mezőgazdaság eredménye, jövedelmezősége ma már az ipari termeléstől, annak minőségétől és irányaitól függ, Keleten is, Nyugaton is. Ha pélr dául a magyar mezőgazdasági gépek ára - a minőséget is figyelembe véve - most másfél, kétszeresen drágább, mint a világpiaci ár, ez nagyon megterheli a mezőgazdaságot, vagy nagyon drága az az alkatrész, amelyért a borsodi anyagbeszerző a fél országot bejárva, végül Dunántúlon kapja meg. /Nem légből kapott példa, a Népszabadságban olvastam, volt a Magyar Kommunista Pártnak egy plakátja, amelyen izzó sarló és kalapács volt: 'h kenyér itt kezdődik”./ Újra meg kellene ennek a plakátnak a cimét keresnünk. Még az is eszembe jut az alkatrészellátásról, hogy az egész gazdaságban óriási pazarlás van és erre az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, stb, kényszerítve van. Többek között ezt kellene felülvizsgálni, hiszen a társadalomnak ezt kell megfizetni áremelésekkel és má3 módon is. Egyáltalán,jó lenne már eljutni oda, hogy a veszteségeket, a jövedelmezőség hiányát vizsgálják ott, ahol keletkeznek és ne az egész társa- I dalomnak kelljen mogfizatni. Ideológiai és általános politikai kérdésekhez: Értőm, hogy növekszik az igény az újonnan kialakuló tulajdonformák értékelése iránt, kiilönö3 figyelemmel a magántulajdon erősödésére. Ezzel szemben úgy vélem, hogy egész tulajdon-viszonyainkat jó lenne tisztábban értékelni. Nőm tartom j értelmesnek azt az értékelést, hogy amikor a szocializmusban tulajdonról van szó, akkor azt sematikusan csak az állami és a szövetkezeti tulajdonra értik. Még mindig erős a beidegződés, hogy az állampolgár amig a gyárban esztergál, vagy az iskolában tanit, addig szocialista munkaviszonyban álló dolgozó, de otthon már csak maszek. Ez nemcsak tulajdon kérdése, hanem a szocialista jogállam kérdése is, aminek kialakítására ideje lenne sokkal több gondot fordítani. f Nemzetiségi politika kérdésében egyetértenék azzal, hogy az állásfoglalás-tervezet tartalmazzon bizonyos keményebb javaslatokat. Az egyes szocialista országok nacionalista nézetei nagy terhet jelentenek, ebben Szűrös Mátyás elvtárssal egyetértek. Saját példával hassunk a többi szocialista országra, hiszen ezt nem tekinthetjük kizárólag belügynek. Végezetül ellentmondásosnak és elgondolkodtatónak érzem társadalmi és politikai életünk egyes jelenségeit, ügy érzem, hogy ezeken mélyrehatóan változtatnunk kell, foglalkoznunk kell az Irányelvekben, a II, kerületi állásfoglalás-tervezetben, Az állásfoglalás-tervezet a negativ je- i lenségek között említi a politikai és világnézeti érdektelenséget. Az elkötelezettség nem lehet mentes az érdekektől. A párt iránti vonzódás is fontos kérdés. A II. kerület lakossága lo9,5 ezer, ebből párttag 7.818 fő. 1979-ben a párttagok száma 6.826 volt, tehát emelkedés van, a párt befolyása ellenben csökken. Például a pártoktatásban résztvevők száma csökken, a Kisz tagok aránya csökken, stb. Több hétköznapi tettre van szükség, nagyobb példamutatás igénye kell, hogy megfogalmazódjon. ■ ti ; j- f) --- _-----„-------— ------------------------------------------------7-*ST--Y----------------' 1-0 " ” ~ ti -