Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.7.a/1)

1985-02-16

I—WIHI MIMI »»l unni I ■ ■ ■■■■■nMMKlA

l -52 -. ".Srtrt ■ X ' ■' '■ ■' :rt ÖÍÉX "'x':-Xx -ffix ■ ' -X X XXy—X ■ [x. : ■ ■ : ;■ .•: xyyxsXEXX/fX/T.-u::/ ■■■■;..■ .., H; yÉ'fifiüXfií rt"/7: i;'/.1.. pr'&vf, ’XE...$ " rt/v";;, rXX'y.:"X; ! EEÍÉSíE

45íSS»Ni!Wft tói .■■"0:0$?.;:" ; .".v \ : :# 0"/" .$ ... ■■■■;■ . , ,/:rt//.: /.-$ /; •% . ; , . , ::.■■' ■.; /.: .v :.,rt /

, ... : Yrtrtrt rt..; /..

• fi .

Dr.Pagony Hubert elvtárs:

Mint az Erdészeti Tudományos Intézet egyik küldöttje kérem a tisztelt Pártértekezlet szives türelmét, hogy szót ejtsek erőfeszítéseinkről, amelyeket a XII. kongresszus határozatainak megvalósítása érdekében tettünk a tudománypolitika területén az elmult időszakban.

Kerületi Pártbizottságunk hangsúlyozottan tűzte ki célul, hogy a kutató-fejlesztő intézetek tegyék minél szorosabbá a tudomány és a gyakorlat kapcsolatát. Ennek érdekében szorgalmazta egy/ a szerződéses munkák volumenének növelését, kettő/ az intézetek egymás közötti kapcsolatának fejlesztését, három/ az információ áramlás növelését, négy/ a nemzetközi (tevékenység fokozódását, öt/ az intézetek belső átszervezésének szükségességét a hatékonyabb kutatómunka fejlesztése érdekében, valamint hat/ az intézeten belüli káderpolitika ésszerű megoldását.

Pártalapszervezetünk vezetősége törekedett arra, hogy a Pártbizottság által is sulypontosnak itélt feladatnak eleget tegyen. Ennek az összetett feladatkörnek nemcsak azért kívántunk erőnkhöz mérten eleget tenni, hogy ezzel teljesítsük a kongreszszusi határozatot. Intézetünk vezetőségével értékelve helyze-• tünket úgy Ítéltük meg, hogy az intézet talpon maradása, országos tekintélyének megtartása és nemzetközi elismertetése csakis abban az esetben tartható meg, ha a Pártbizottság által felsorolt kritériumoknak erőnkhöz mérten eleget teszünk.

Nehéz feladatunk volt, hogy a gyakorlat részéről kutatómunkánk hasznosságát elismertessük. Adódik ez abból, hogy az erdészet hosszutávu kutatási feladatok eredményeit tudja csak kamatoztatni a hosszú - emberöltőt is meghaladó - termelési ciklus miatt.

Az éves nyereségérdekeltségi rendszerben dolgozó erdőgazdasági vállalatokkal emiatt nehezen tudtunk közös nevezőre jutni.

Változtatnunk kellett tehát kutatási feladatainkat, azaz nem is változtatni, hanem át kellett csoportosítani, valamint uj kutatási sorrendet kellett felállítani kiemelve a rövid- és hosszútávon eredményt igérő kutatásokat. Ajánlásokat tettünk az erdőgazdaságok felé megjelölve a kutatások gazdasági hasznosságát.

Az első kezdeti lépések biztató eredményt hoztak. Segített ebben főhatóságunk is. Az erdőgazdaságokkal meginduló szerződéses kapcsolataink figyelmeztettek azonban bennünket arra, hogy az uj feladatokhoz uj, vagy legalábbis korszerűbb szervezetre van szükségünk.

Volt bátorságunk^, hogy belső szervezetünket az uj követelményeknek megfelelően átalakítsuk. Kutató csoportokat, osztályokat szüntettünk meg és az uj kivánalmaknak megfelelően egy jobb szervezeti formát teremtettünk. Ezzel csökkentettük a vezetői státusokat és ezzel együtt az adminisztrációt is. Egyúttal növekedett a célra orientált kutatói tevékenység.

A szerződéses munkák volumene az átszervezések során jelentősen megnövekedett és mint az a pártértekezleti beszámoló is említi, tervesitett lett, mégpedig olyan magas szinten, amely már idézem: "néhol már elérték azt a határt, amelyen túl az alap§ifg ££ II

. ■ - -tt irr « ----------------------- I----------!------------—---------j------' Y "AP-------r_ T ■ ti-