Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.7.a/1)
1980-02-27
i i * i 1 ’■I k ■ 93 • I árukat. Ezért szerepel kiemelten a kongresszusi irányelvekben az, hogy tervszerűbbé kell tenni a kutató-fejlesztő munkát, a tudományos intézmények és a termelőüzemek együttműködését, valamint, hogy a párt j : igényli a tudomány fokozottabb részvételét a döntések megalapozásában, feladataink megoldásában. Éppen ezórt lényeges szerepe van a fiatal kutatók mielőbbi munkába állásának, annak, hogy' komoly feladatokat kapjanak. Ez a szükségszerűség egyben a fiatal kutatók perspektívaja is. Az egyetemekről kikerülő fiatal kutatók munkába való beilleszkedéséhez tehát a legfontosabbnak tartom azt, hogy feladatokat kapjanak. fiatal kutató saját hivatástudatát és a társadalom elvárásait is csak pfigy elégitheti ki. A Tudománypolitikai Irányelvek ós az Ifjúsági Törvény megvalósulásaként kerületünk kutató intézeteiben és más kutatásokkal foglalkozó helyein kialakultak a fiatalok beilleszkedését segitő .fórumok, intézkedések. Pl. követelmónyrednszer rögzíti a szakmai, tudományos elváréi sokat - tudományos fokozat, nyelvvizsga stb. Megszervezik a pályakezdők patronálósát, időről időre beszámoltatják a fiatalokat végzett munkájukról. Van Alkotó Ifjúság pályzat, indítanak nyelvtanfolyamokat, számon tartják, hogy hány fiatal vesz részt ezeken a tanfolyamokon ós a külföldi tanulmányutakon. A m.i. intézetünkben az OMFI-ban, az Intézet Módszertani Bizottsága ós a KISZ szervezet még külön Tudományos Ifjúsági Vitafórumot is szervez, ahol a fiatalok előadó ós vitakészségüket fejleszthetik. Az intéztek szakszervezeti bizottságai és gazdasági pl vezetése erejéhez mérten segíti a fiatalok szociális hollétének javításit. 3BB .. ff Úgy érzem, hogy mindezek azonban csal: eszközei lehetnek annak, hogy a fiatal kutatók jól végezzék el a rájuk bízott feladatokat. A feladat elvégzéséhez elsősorban az anyagi bázist ós a kisegítő munkaerőt 'coll biztosítani. Ucm szabad hallgatnunk ugyanis arról, hogy ma egy uj növényvédő szer, vagy bármilyen uj eljárás, gép kikísérletezése milliókat., tízmilliókat emészt fel ós a magányos feltalálók: kora is lejárt. Ezen keresztül a feladat, mielőbbi sikeres megoldása meghozza a fiatalnak az erkölcsi és anyagi megbecsülést is. Ma tehát csal: annak a fiatalnak van kutatóként perspektívája, aki vállalja a kezdeti nehézségeket a munkában és a családalapításban egyaránt ifi Különösen nagy probléma oz - érthető okokból - a fiatal kutató nők esetében. ügy látom, hogy a kutatás presztízs-veszteségeinek lehetünk tanul az utóbbi időben. Mintha nem mindig a legmegfelelőbb fiatalok kerülnének az egyetemekről a kutató intézetekbe, ami pedig a kutatás hatékonysága szempontjábél igen veszélyes. Érzésem szerint, a kutató intézetek részére előnyös lenne, ha szélesebb körű kapcsolatuk alakulna ki az egyetemi hallgatókkal. Ez segítene abban, hogy a hivatástudat korábban fejlődjön ki a fiatalokban, szaktudásukat, képességeiket a haladás szolgálatába állítsák és ne csak a napi közvetlen termelés érdekét, a közvetlen anyagi előnyt tekintsél; elsődlegesnek. A sikeres kutató munka társadalmi elismerése után újra emelkedni fog a kutatás presztízse. B É_______________________5s______________ |. ! PT -----—------—-} '
