Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.7.a/1)
1980-02-27
\ r~ Soltész István elvtárs, kohó-és gépipari miniszter £ i»M|bB»>-V'I A KGM küldöttei megbíztak, hogy nevükben felszólaljak és átadjam üdvözletüket. A KGM pártértekezlet jelmondata jegyében kialakult gondolkodási mód. vonult végig a pártértekezleten és annak megfelelő felfogásban szólaltak fel a küldöttek. Van világos célunk, ugyanakkor tudjuk és értjük, hogy az élet komplikált és hogy mennyi bizonytalanság van a gyáraknál, intézményeknél. Mégis azt mondjuk, tud! juk mit kell csinálni, van világos cél. Az 1977. októberi párthatározat megjelenése után a KGM összeállította mit kell tenni a végrehajtás érdekében, mi az amit hosszabb távon kell megtervezni, mi az aminél azonnal kell megkezdeni a végrehajtást, ami ebben az évben is konkrétan elérhető. Ezek közül néhányat. Tudjuk, hogy a dollár passzívum nő, a gépiparban 1976-ban még nem volt passzívum, addig 1978-ban a passzívum megemelkedett legalább 2o %-kal. Tudjuk az okot is, mindenki a tőkés exportot akarta, de keveset beszéltünk az importról. A helyzet adott, a tennivalók világosak. IJgy lehet ezen javitani, hogy egyre többet exportálunk tőkés piacokra, de ugyanakkor az importot meg kell fogni. Hogy meg lehet csinálni arra bizonyítók az 1979-es év, amikoris a passzívum fele megszűnt. Nem irreális az,hogy ebben az évben, vagy jövő évben pozitivá változzon. Másik dolog: Beruházásoknál volt az a régebbi szemlélet, hogy fejleszteni csak beruházással lehet. Csak nem követeltük meg, hogy ezek a beruházások hozzák is meg a hasznot. Előbb-utóbb feszültséget ■ kellett, hogy okozzon. A tőkés fejlesztési hitelből megvalósuló beruházások jók voltak, de a hagyományos nem. Hiszen nemcsak beruháa ni kell, haem sokkal értelmesebben felhasználni. A termelés dinamikáját ^jobban kell emelni, mint a beruházást. Még mindig egy sor i ■ gyárnál az a felfogás van, hogy akkor lehet jól termelni, ha tele van a raktár. De már van változás. A gyárak vezetőinek jórésze nem kapott prémiumot, ha a készletet túllépték. Létszámgazdálkodás: A gépipar extenziven fejlődött, de mindenki * 7 tudta, hogy ez nem megy sokáig. Tudtuk, hogy csak olyan beruházást lehet megcsinálni, ami létszámot vált meg. Most egy-két éve jöttek és jönnek rá minél nagyobb számban a gyárak, hogy a létszámcsökkentést tervezni kell és csökkenteni kell a munkahelyek számát - beruházásokkal vagy szervezéssel. Mindig a fejeknél kell kezdeni a rendcsinálást. Elkészült a gépipar hosszutávu programja, ezt a Politikai Bizottság y fe megtárgyalta. Felmértük és rangsoroltuk a KGM sokezer termékét, melyet azok amelyek eladhatók, hosszútávon is jól értékesíthetők, melyek azok, amiket meg lehet szüntetni, mi az, amit meg tudunk szüntetni. Azt is nézzük, hogy milyen százalékban van az uj termék. Érdekes számok jönnek ki. Az utolsó évben az uj termék aránya nagyon kevés és mintha ez a folyamat nagyon lassú lenne. Ha igaz, akkor miértet meg kell nézni. Olyan témákat kell kidolgozni, mint a mezőgazdasági gépgyártás, szerszámgépgyártás fejlesztés, háttér ipar stb. Akkor van ezeknek értelme, ha összevetjük a szocialista együttműködés lehetőségeivel, hogy nagy szériában gyártsuk. » ' « ^ \mm — - l mrnmrnm ! ■; '