Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.7.a/1)
1980-02-27
Ugyancsak a minőség megóvását célozza a korszerű termelés-irányitás. Ezek a tárnák már eddig is kiemelten szerepeltek intézetünk tevékenységében, de az elkövetkező időszakban még fokozottabb témakoncentrációra lesz szükség ahhoz, hogy mind az élelmiszertudományi alapkutatásból reánk háruló feladatoknak, mind pedig a közép-* távú fejlesztésekhez hasznosítható megoldásokhoz eredményesen hozzájárulhassunk. 1960 óta az élelmiszertermelés két és félszeresére emelkedett, az élelmiszer kivitelünk pedig kb. ötszörösére. Mindezt nagyrészt igen elöregedett gépparkkal, korszerűtlen technológiák mellett, és ez sajnos gyáraink higiénés viszonyain is megmutatkozik. Y: áYY Az élelmiszeripar több évtizedes beruházási hiányát egy tcrvciklus alatt nem lehet pótolni, és az iparág saját anyagi erői - a fejlesztési alap - nem elegendő fejlesztések megvalósításához. A rendelkezésre álló anyagi források hatékony felhasználása azonban időtállóbb ágazati fejlesztési koncepciókat is megkövetel. De szellemi erőforrásaink gazdaságos hasznosutása ugyaneztHkivánja. A kutatási célkitűzéseknek meg kell előzniük a gazdasági terveket, hogy megvalósulhassanak. Ehhez előrelátó és idálló gazdasági koncepciókra van szükség, hogy a kutató intézetek helyi döntései ehhez igazodjanak. A kutatómunka termelő erővé válásához nélkülözhetetlen a gazdaságpoltikai és tudománya oli ti kai célkitűzések egymásra hangoltsága, ez pedig a MÉM Élelmiszeripari Kutatásirányitási tevékenységének hathatós javitása nélkül aligha megvalósítható. A minőség biztosítása szempontjából nem elhanyagolható tényező a termelést végző, irányitó ember szakképzettsége, hiszen ez a technológiai fegyelemhez, a kulturált termeléshez nélkülözhetetlen. A helyzet azonban az, hogy ebben az iparban háromszorta nagyobb a nyolc általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők aránya, mint országos méretben. A szakmunkásképzésben hasonló gondok mutatkoznak az üzemi technológusokkal, mindenekelőtt a rendszeres továbbképzés, specializálásuk hiánya miatt. Ez^kedvezőtlenül befolyásolja az ipar fogadókészségét a kutatási eredmények iránt és a gazdasági szabályozók nem ösztönöz■ nek kutatási eredmények, uj termékek, technológiák iránti érdeklődésre. Ezért a KÉKI fontosnak tartja a továbbképző tanfolyamok és egyéb oktatási formákba valló bekapcsolódását, mind a mérnöktovábbképzés, mind az élelmiszeripari szakiskolai, illetve főiskolai hálózat területén. Természetesen átkutatás minősége döntő módon függ a kutatók szakmai felkészültségétől. Az 1976-ban érvénybe lépett egységes követelményrendszer objektív mércét szabott erre. l JMHK ---YtJ’- 5o -M
