Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.7.a/1)
1980-02-27
r--------------------------------------------------------------------------------------------------~ ' . ^ '©MmMMMMMBcisffóa >í voltak olyan további fontos elemei is, mint az árutermelés és a pénz megszüntetésének célként való kitűzése. /Ez az SzKP programjában benne volt 1965-ig, a XXII. kongresszusig./ Másik felól volt az értéktörvény és az áruviszonyok elismerése, a vállalatok viszonylagos, de nagymértékű önállóságának elve, stb. Csak egyetlen idézet abból az időből: "... alapelvnek kell lennie, hogy a népgazdaság területén az állam senkinek semmit nem ad ingyen", /A szovjet népgazdasági főtanács elnökségének 1921.júliusi határozatából./ Mintha ma írták volna. I Ezek szerint felül kell vizsgálnunk azt a történelmi ismeretünket is, hogy az a bizonyos hadikommunizmus valóban hadikommunizmus voltre, vagy a szocialista gazdaság berendezésének két koncepciója közötti harcról van szó, amely jelenleg is hat. | ■ Yv/-0rt . | Messzemenően egyet kell érteni azzal az útmutatással,amely szintén még a kongresszusi tézisek kiadása előtt hangzott el, hogy szembe kell szállni a dogmatikus nézetekkel, mégpedig nemcsak régi, hanem új dogmákkal is. /Jobboldali dogmákkal is, mert ilyenek is vannak.Pld, "szocialista munkanélküliség"igénye; szövetkezetek gazdasági egyenlőségének követelése stb./ Valóban fe- I lül kell vizsgálnunk következetesen, elméleti mélységig sokmindent, jónéhány nézetünket, egyes fogalmainkat, sőt frázisainkat is. Mi, mit jelent; hogyan értendő, sőt egyik-másiknak van-e értelme. I Pld, igaz-e, hogy nálunk megszűnt a kizsákmányolás, megvalósult-e a "mindenkinek munkája szerinti" elosztás. Nem a magánkisr ipari munkaviszonyokra gondolok, hanem a szocialista vállalati viszonyokra, ahol pld. a tanálmányok, vagy újítások elfogadásánakérra az elterjedt feltételére, hogy az@kba be kell venni -legalábbis célszerű - olyanokat is, akik azon semmit sem dolgoztak. Ez mintha kizsákmányolás volna. Igaz-e, hogy érvényesül az az elv, amely szerint mindenkinek képességei szerint kell dolgoznia. , Ezt mi magunk akadályozzuk meg, amikor pld. a norma túlteljesítését csak 11© %-ig ismerjük el és a munkás ezért a kisebb-nagyobb újításait, célszerű kis szerszámait gondosan elzárja a kis szekrényébe, nem fog képességei szerint dolgozni. Sót népgazdasági méretekben: nem bizonyos élősködés-e az, hogy veszteséges vállalatok kaptak támogatást abból, amit a jövedelmező vállalatok tér-
