Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.7.a/1)
1966-10-15
tásra nem, vagy alig ha számi that. Ha a kutatóintézet kénytelen lenne ezt az állásfoglalást tudomásul venni, úgy a kísérleti gyártásban, technológiai feladatok megoldásában, általában fejlesztő feladatok ellátásával, teljes kapacitására leszerződve, önmagát fenn tudná tartani, talán nem is rosszul, talán még jó export cikkeket is tudna gyártani, de a kutatás mint olyan megszűnnék, már pedig a kutatóintézetek azért lettek létesítve, hogy az ipar műszaki haladásának felelős gazdái legyenek. Azokkal a gyakorlati nehézségekkel, melyekkel egy-egy gyúrnak meg kell küzdenie, hogy termékeik korszerűek és jól értékesíthetőek legyenek, nem egyeztethető össze az, hogy távlati, alkalmazott, vagy éppen alapkutatás jellegű munkáért hosszú éveken át fizzessenek. Nyilvánvaló, hogy az ipari kutatás épp úgy része a kulturális forradalomnak, mint bármi más kulturális munka, sőt ha lehet igy mondani, ennek a forradalomnak a legforradalmibb szárnyán vezet, hiszen a műszaki fejlődésnek a lendülete a leggyorsabb és a ráfordított költségek aránya is világszerte a legnagyobb. Az uj mechanizmus bevezetésének még csak első előjelei mutatkoznak ós az uj mechanizmus legtermészetesebb szövetségesei és segítői a műszaki haladást szolgáló kutatóintézetek, mégis bizonyos fokú aggodalommal néznek a jövőbe. Az ipari kutatóintézetek, melyek szándékaikban legalább is, ha gyakorlatukban nem is mindig már lo-15 évvel ezelőtt is az uj mechanizmust szolgálták, dehát mi mást is szolgálhattak volna azzal a célkitűzéssel, hogy az Iparnak jobb gyártmányokat, jobb technológiákat adjanak, hogy ezáltal a termelés minőségi ós gazdasági mutatói megjavuljanak. Ezek a kutatóintézetek miért aggódjanak ? Miért féljenek az uj mechanizmus*.'7" hBv. tói ? Szükség lenne egy olyan rendelkezésre, mely kimondja, hogy az ipari kutatóintézetek fenntartásának költségeit, mintegy 50 %bán központi alapból az illetékes iparági, vagy felügyeleti szerv 1 finanszírozza, mig a másik 50 %-ra az ipari kutatóintézetek gyárakkal, üzemekkel kössenek konkrét, termékben, gyártmányban realizálódó I fejlesztési szerződést. Ezzel a javaslattal kapcsolatban meg kell fontolni, hogy az uj mechanizmus bevezetésének idején móginkább, mint valaha, a kutatási munkákat koordinálni kell ós a fölösleges parallel kutatások kiküszöbölése a tervszerű főirányok biztosítása csak úgy lehetséges, ha az a szerv, aki kimondja, hogy mit kufc* . r/jj/iÜÉV# ;• jfik’ 1 •56 —