Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.7.a/1)
1959-10-17--18
g©:';g.:’. v © ©© ©g. gg©-:!]£':!g..,o,g;-áví.g©- 7; 7gg©gg7g©.g:7gg7©' g gYgggg;ggy©g/v©:;g-'©g©'©gg'ügü © ’-., ©©©g© ©vgg©ggy.©■©/. .7©©gg©: ' ©■.'ggg gg .„, ©gg©;-g • gg ; © .© ■ ©;g©g ■ ""y .. g . • ,:. g '©© ■ ■ © •■■ r } I - 38 -*5 lépni, aki a műveltséget valamiféle kispolgári csökovénynol: tekinti • A munkásosztálynak ahhoz, hogy vezetőszerepét be tudja tölteni, egyre magasabb képzettségre van szüksége* Marxista műveltségre és szaktudásra egyaránt, x x x Nemrégen nóg üzonoinkben - különösen a Klement Gottwaldgyárban - tapasztalható volt a munkás-páraszt szövetség lebecsülése, tapasztalható volt parasztulIonos hangulat is. Ez egyrészt abból ered, hogy a munkás a paraszttal főleg a piacon találkozik, ahol a paraszt mint eladó, a munkás pedig mint vevő van jolon. Eközben a munkások gyakran spekuláns ^ parasztokkal is találkoznak és ez táplálja bennük a parc.sztcllonos hangulatot. Van azonban ennek a kérdésnek ogy másik oldala is, éspedig az, hogy a munkásosztály soraiban még fellelhető deklaszszált ellenséges elemek, szándékosan szítják a parasztéllcnes hangulatot. Annyit már az ellenség is megtanult a marxizmusból, hogy a munkás-paraszt szövetség noglazitásával a proletárdiktatúra alapját, s végsőfokon népi demokratikus rendünket ássa alá. Pártszervezeteink határozottan felléptek azokkal szemben, akik a munkás-paraszt szövetséget lazitani akarták, s na már elmondhatjuk, hogy különösen.a patronázsnozgalom olinditása óta egyre ritkábban, ogyre szórványosabban találkozunk parasztellenes megjegyzésekkel. Ideológiai munkánk során a jövőben nagy figyelmet kell fordítani arra,.hogy szép szánban vannak még olyan értelmiségiek, okik nem jutottak cl olyan fokra, hogy a társadalmi jelenségeket a szocializmus épitésc szempontjából vizsgáljál:. Ezol: az értelmiségiek bizonytalanok, kétkedői: a nagyobb horderejű reformokkal szemben. A politechnikai oktatás bevezetésekor pl. szép számmal voltak — és még na is vannak - olyan tanárok, különösön a humán tárgyakat tanitók között, akik nen helyeslik ezt az intézkedést, attól tartanak, hogy ezzol a reformmal bevonul a gyár az iskola ba e onnol: következtében nőm lesz szükség történészekre, nyelvészekre és igy tovább, 4 ' ' \-u _i