Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.7.a/1)
1959-10-17--18
I- 32 -1/7 YY ; , '.7 7- g , • Fonti elveket figyelcmbevévc a párt művelődéspolitikai irányelvei alapján a kerületi pártbizottság széleskörű vizsgálatot indított, amelynek során felmérte kerületünk különböző rétegeinek kulturális helyzetét. Megállapítottuk, hogy kerületünkben, a munkásosztály kulturális érdeklődése és ellátottsága kulturális színvonala az elmúlt évokhoz viszonyítva jelentősen fejlődött. A Imitúra iránti érdeklődés megnövekedését mutatja, hogy kerületünk dolgozói több könyvet olvasnak, mint bármikor azelőtt. Vonnak üzemek, ahol a dolgozók 40-50%-a rondszoros olvasója a könyvtárnak-: A kerületi pártbizottság által kiküldött brigád 400 munkással történt beszélgetés alapján egy statisztikai kimutatást készített, eszerint a megkérdezett dolgozók közül egy hónap alatt csupán 20% volt azoknak az aránya, akik semmiféle könyvet nem olvastak. Ezt az érdeklődést számos helyi irodalmi igényesség és színvonal jellemzi. Igen keresett írók pl. Thono.s Mann, Stcfan Zwoig, Balzac, Jókai, Mikszáth és Móra. E mellett komoly fogyatékosság, hogy a szovjet irodalom termékeit már kevesebben olvassák. Solohov ós Tolsztoj regényein kivul kevés szovjet irodalmi alkotás forog közkézen. Ennek egyrészt az az oka, ho_y a könyvkiadók kevés klasszikus orosz és szovjet iró munkáját jelentetik meg, ugyancsak kevés a mai témájú szovjet irodalmi alkotás is. Van azonban ennek a kérdésnek egy másik oldala is, ami összefügg a dolgozók világnézeti nevelésével és a. dolgozók kulturális igényeinek formálásával. Mi még non tettünk meg nindont, hogy a dolgozók érdeklődési körét kiszélesítsük, jobban a szovjet irodaion felé fordítsuk, s ilynódon is befolyásoljuk kulturális igényeik fejlődését. A munkások kulturális érdeklődésének másik területe a film. Ezen a területen azt tapasztaljuk, hogy általában a nyugati filmek iránt nagyobb az érdeklődés, mind a szovjet, vagy a szocialista országok filmjei iránt. Ennek magyarázataként azt hangoztatják, hogy a magyar és a népi demokratikus országok filmjei között kevés a könnyű műfaj, a szórakoztató vígjáték. Ez azonban csak fél magyarázat, mert nem egy esetben különösen a kispol-I Um——------------------------------” ” “ J —----------------------'/— 1 ' ' ~
