Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.6.a/6)
1957-03-06
r—J-7 I ■ r ' ■, ' •;LiSf:*g*l 1 i . I • - 2 - — E • 1 Lf , <J A párton belüli intrikával kapcsolatban: Azt kell tenni, hogy egy pár intrikusnak az ügyét jól meg kell vizsgálni, hogy az intrikuaoknak elmenjen a kedvük, hogy a pártban fúrást idézzenek elő. Három jófejű kommunistának adjanak oda egy ilyen ügyet, és azok intézzék el. Ha néhány kerületben ezt megtennék, akkor elmenne az intrikusoknak a kedve az intrikától. Nagyon fontosnak tartanám, hogy a párt szerepét dombiritsuk ki. Mutassuk meg azt, hogy a part a szocializmus építésében egy nagyon fontos tényező, § nem olyan, mint a múltban volt. En helytelennek tartom, hogy keveset foglalkozunk azfckkal a dolgokkal, amelyek a pártot elsenyvesztették. Fogalkozunk az október előtti eseményekkel, a Petőfi Körrel, stb.,^hogy elsenyvesztette a pártot. De lényegében a többi tényezővel, amely hozzájárult az elsenyvesztéshez, azzal nem foglalkozunk. Nem foglalkozunk azzal, hogy a legsúlyosabb időben nem állt a helyén a pártszervezet. Az irók írtak arról, hogy egyes párttagokat milyen sérelmek érik,- ez még október előtt volt - ilyenkor csak sajnálkoztak a párttagokon, de nem segítettek rajtuk. A párttagok mártírok lettek, a pártról azonban nem esett szó. Azzal kellene foglalkozni, hogy hogyan lehetett az, hogy az a part, amely 1945-ben ütóképes volt, 1956-ban kettészakadt. A párttag a szocializmust akarta építeni és ezért minden áldozatot meghozott. Azzal kellene foglalkozni, hogy a párt tekintélyét, a szocializmus tekintélyét járat''■'Ntak le* Azt kellene kihozni, hogy ez volt eddig, és ez lesz ezután. ♦ i' olyan tapasztalatok, hogy azok az emberek, akik egyik oldalon intrikálnafc, ha funkcióba kerülnek, akkor megközelithetetlenek. Az ilyen jelenségek az ellenforradalmat erősitik. Ha ilyenekkel foglalkozunk, akkor a párt tekintélye meg fog nőni. Akkor a munkás látja, hogy nemcsak neki kell többet dolgozni, hanem a munkája és a terméke is meg jcsa lesz becsülve. Minden becsületes ember vérét felkavarta a pocsékolás* í?intrfka? ” A becsületes kommunistáknak aljas megrágalmazása, annak bebizonyítása, hogy az nem jó kommunista és a gazemben a jó kommunista. Minden ellenf orradalmar ezen a módon akarja megf oly tani a pártot. Azt kell tanulmányozni, hog^£ hogyan tud aktiv munkával kifejlődni. IjSuáMi——/Trőos-jb^yT^Anda elvtárs beszámolójában a legtöbb szó az egvéégrói esett./fezen belül a legfontosabb az ideológiai egység. Van -két tálvharcnak^a kérdéei<3 f^yyV1v °S* nem elé^é séges. Az első, az osz-ÍL? í!rd®se* A ^kongresszus után a nemzetközi munkásmozgalomban Sí^5°gy-. f^lln^elvtars tamása erről téves. Én október en ha^niüív o ÍI? 5 többször foglalkoztam. Ha az ellenforradalom el* sítáítíi y^arC° vlvVnk; H°gy vivjuk ezt az osztályharcot? á Pál irt eív cikkPt mi*eí tZ alaP«jan? A Népszabadságban Bontó raj. irt egy cikket es ő ebben az írásban saját magával ellentétbe került la ho£vJfól$tftédikalÍn el^fr^nak téves ez a tanítása és azután azt moAdkérdést! lytatodlk az 03ztalyharc. Meg kellene próbálni tisztázni ezt a , A másik kérdés, az október 23.-ával kapcsolatos események értékelése. Október 23» ellenforradalom volt. Ebben a kommunisták egyet értenek. De ezen helül n^LfklSrfHrr%dal0m miírt *0lt’ k°Syan fejlődhetett £i, - ezln a télen ?ük rte A sy Imre csoportot pártellenes csoportnak nevezzük de egy kicsit felszínesen foglalkozunk ezzel a kérdéssel! Az októblr ,esa®ények me-gitélésében általánosságban első helyre helyezzük a volt VeZBtéSű“áit- am.lyek kétségtelenül fe^llíS? Is mLÍŐÍLk heíüí Hok esyedül ezzel a kérdéssel. Elsősorban a párton belül bekokvefckező arulasnak volt köszönhető, mégpedig elsősorban az áruló gyaráznák.CSOÍ)°rtnak* Ha én 6Zt neín *j(51 látom» kkkor szeretném, ha megma-A1tálában végeztünk az ellenforradalom különböző intézményével, jelszavaival és ez az ellenforradalom elleni harcban igen lényeges kéSdls? i)2 Sí?érhagytak ránk11 3zerv®zet méS» amelyet az ellenforradalmárok Safj tusá/u S ota! aZ ellenforradalom első napjaiban nevezték el «*öy»r xxjusag utjának, s ez a neve a mai naoig is. Én pxnref ór-t-ov ogy a magyar ifjúság megérdemel egy utcanevet. De azt hiszem helytelen az arssarüK. — r~z S 1 II— ........................................ I —-—----------